a tapéta- könyvtár

Most képzeld el, hogy magyartanár vagy. Sok éve a pályán, csiszolod a gyémántokat, sikert sikerre halmozol, elit irodalmi körökben mozogsz. Aztán egy este elhívnak egy társaságba. Te elfogadod, elmész. Gyönyörű, új lakás, modern bútorok.
Könyv sehol.
Tovább invitálnak, majd egy új szobába lépve azzal kell szembesülnöd, hogy a falon könyvtár mintájú tapéta van.
Nos, elég kiábrándító.

Ezzel a kis anekdotával szeretném felhívni a figyelmeteket a könyvek (!) és az olvasás fontosságára. Hát nem jobb a kezedbe venni, gyönyörködni a megkopott borítóban, a forgatás közben észrevenni a kibukfencező jegyzetet/levelet/idézetet/verset, amit még az előző gazda hagyott benne? Te megszagolod a könyveket?

Én igen. Más illata van a réginek, más az újnak. Egy illat alapján, anélkül hogy megnéznéd a kiadási évet, már be tudod saccolni, milyen idős baráttal van dolgod. Mert a könyv BARÁT. Akkor is, ha üres. Gondolj csak bele: néha nem könnyebb kiírni magadból a gondolatokat? Nekem igen. Bennem állandóan ott az ihlet, és fülelek egész nap, hogy témát találjak és megoszthassam veletek a gondolatokat.

Ugye, milyen jó, mikor épp nem jut eszedbe valami, a géped nincs bekapcsolva (-mert hát persze, Google a legjobb), de épp kéznél van egy lexikon? Felcsapod, keresgélsz benne egy picit, és taradadam! Már ott is van! Nem a Google, Te kerested meg. Nem a Google, Te találtad meg!

Olvass regényt, verset, filozófiát, segédanyagot, tanulj tanulni!

Az irodalom gyöngyszemeit csak a te ízlésed határozza meg.