A Nemzeti Összetartozás Napja

Bővebben az emléknapról:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_nemzeti_%C3%B6sszetartoz%C3%A1s_napja

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja

1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A Költészet Napja

ÖNARCKÉP

Dacos, vad erdő sűrű nagy hajam.
Már meggyötörte asszonyujj viharja,
Forró száj baglya néha megzavarja.
Alatta zúg a gondolatfolyam.

Milyen mély medrü, nem tudom, de mély.
Hitek szirtjét bús iszapjába mossa,
Nagy homlokom a Vaskapu-szorossa,
Hol rég utat vágott a szenvedély.

Zord partján – csókhid szépen szökne itt,
Melyen portyázni víg asszony-tatár megy –
Örök-zsibongó, vijjogó madárhegy:
Sötét gond rakja barna fészkeit.

Szivemben vágyhegylánc, jaj-kráteres;
Még forró, fülledt nyár vonaglik völgyén
S dermedt, havas csucsán „Ember”-t üvöltvén
Egy őrült lélek máglyákat keres!

1923. jan. 5.

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja 2018 (Magyarország)

/http://tortenelemportal.hu/2011/02/a-kommunizmus-aldozataira-emlekezunk/

A holokauszt nemzetközi emléknapja 2018

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.

1956. október 23.

A műegyetemisták 16 pontja

1956. október 22.

---

Másold le és terjeszd a magyar dolgozók között!

A MEFESZ építőip. műszaki egyetemi diáknagygyűlés határozatának főbb politikai, gazdasági és eszmei pontjai:

1.     Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján.

2.     A Magyar Dolgozók Pártjában alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép-, és központi vezetők választását követeljük, ezek a legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget.

3.     A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista Rákosi-korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le.

4.     Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai bűnügyében. Rákosi Mátyást, aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország tönkretételéért, hozzák haza és állítsák a nép ítélőszéke elé.

5.     Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását.

6.     Követeljük a magyar-szovjet és magyar-jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.

7.     Követeljük az egész magyar gazdasági élet átszervezését szakembereink bevonásával. Vizsgálják felül a tervgazdaságon alapuló egész gazdasági rendszerünket, a hazai adottságoknak és magyar népünk létérdekeinek szem előtt tartásával.

8.     Hozzuk nyilvánosságra külkereskedelmi szerződéseinket és a soha ki nem fizethető jóvátételek tényleges adatait. Nyílt és őszinte tájékoztatást követelünk az ország uránérckészleteiről, kiaknázásáról, az orosz koncesszióról. Követeljük, hogy az uránércet világpiaci áron, nemes valutáért Magyarország szabadon értékesíthesse.

9.     Követeljük az iparban alkalmazott normák teljes revízióját, a munkások és értelmiség bérköveteléseinek sürgős és alapvető rendezését. Kérjük a munkások létminimumának megállapítását.

10. Követeljük a beszolgáltatási rendszer új alapokra fektetését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását.

11. Követeljük az összes politikai és gazdasági pereknek független bíróságon való felülvizsgálatát, az ártatlanul elítéltek szabadon bocsátását, rehabilitálását. Követeljük a Szovjetunióba kihurcolt hadifoglyok és polgári személyek azonnali hazaszállítását, beleértve a határon kívül elítélt foglyokat is.

12. Teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadságot, szabad rádiót követelünk és a MEFESZ-szervezet számára nagy példányszámú új napilapot. Követeljük a meglévő káderanyag nyilvánosságra hozatalát és megsemmisítését.

13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálin-szobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyébe az 1848-49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek.

14. A meglévő, magyar népnek idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth-címer visszaállítását. A magyar honvédségnek a nemzeti hagyományokhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15. és október 6. nemzeti ünnep és munkaszüneti nap legyen.

15. A Budapesti Műszaki Egyetem ifjúsága egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki teljes szolidaritását a lengyel és varsói munkásság és fiatalság felé a lengyel nemzeti, függetlenségi mozgalommal kapcsolatban.

16. Az Építőipari Műszaki Egyetem diáksága a leggyorsabban felállítja a MEFESZ helyi szervezeteit és elhatározta, hogy folyó hó 28-ra (szombat) Budapesten Ifjúsági Parlamentet hív össze, melyen küldöttségekkel részt vesz az ország egész ifjúsága. Holnap, folyó hó 23-án délután. fél három órakor a műszaki és egyéb egyetemek ifjúsága a Műegyetem előtti téren gyülekezik, onnan a Pálffy térre (Bem tér) a Bem-szoborhoz vonul, és megkoszorúzásával fejezi ki együttérzését a lengyel szabadságmozgalommal. E felvonuláshoz az üzemek dolgozói szabadon csatlakozhatnak.

Fenti határozat teljes, betű szerinti közlését ma este a rádió is, a magyar sajtó is visszautasította, a Szabad Ifjúság csak részleges közlését ígérte meg, főleg az első pont miatt. A határozat szövegének stencilen való azonnali sokszorosítását viharosan követeltük, de az arra vonatkozó utasítást Cholnoky rektor nem merte megadni. A nagygyűlés kb. 2000 résztvevőjének spontán felvonulása még ma este folyamán az egyik nyomda elé és a határozat azonnali kinyomtatása - a résztvevők viharos lelkesedése ellenére a megmozdulásnak nem kívánatos eltorzítása, illetve az esetleges összecsapás miatt - elmaradt. Javaslatunkra a határozat végleges szövegét a plénum előtt mikrofonba diktálták, a résztvevők lejegyezték és egyelőre kézi-gépi másolását a főváros széles rétegeiben hólabda-rendszerrel fogják terjeszteni.

A magyar sajtóban való teljes közléstől nem tágítunk.

Folyó hó 24-én a MEFESZ a fenti határozat alapján országos vitát kíván indítani a magyar sorskérdésekről és követeljük azt, hogy a Magyar Rádió adjon a nagygyűlésről helyszíni közvetítést, és így a dolgozó nép elferdítés nélkül hallani fogja az ifjúság hangját, és eltökélt szilárd határozata addig be kell váltsa a helyszíni ígérgetéseket, a határozat teljes szövegének a napi sajtóban széles körben való közzétételére vonatkozólag.

E határozat az új magyar történelem hajnalán, 1956. október 22-én született, az Építőipari Műszaki Egyetem aulájában, többezer hazáját szerető magyar ifjú spontán megmozdulásából.

---

(Megjelent: 1956 plakátjai és röplapjai. Október 22.-november 5. Budapest, Zrínyi, 1991. 16. o.)

http://mek.oszk.hu/01900/01

                                   Mi így gy ünnepeltünk:

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/utcara_vonult_a_nagy_lajos_gimnazium_1956_oktober_23

Teket Ádám (12/C) és Zrínyi Anna (10/B) képei:
https://drive.google.com/open?id=0B5eeYckiUcpZU0NCQjU2N0FsY28

Ezért a rendhagyó, de felemelő ünnepségért köszönet illeti: 

Pinezits Helga és Tarr Patrícia tanárnőket. 

Június 4. A Nemzeti Összetartozás Napja

Csoóri Sándor

Csontok és szögek

Trianon nyolcvanadik évfordulójára

Az elveszett haza darabjai
a talpam alatt.
A porban csontok és szögek
s akasztófa-szilánkok
a rezesedő délutáni fényben.

Balra tőlem Arad,
jobbra Temesvár.
Fölöttem berobbantott, huzatos mennybolt.
Merre forduljak, hogy ne lássam többé
a frakkos hóhérok
idáig sugárzó palotáit?

Azt hallom: épp egy kékbe hanyatló
hegytetőn sugdolóznak újra
csontváz-fák
és óriás rovarok zümmögésében.
A kürtőkalapjuk olyan magas,
mint egy tiszteletet parancsoló
családi sírbolt.

Ha megszólalnak,
recsegni kezd tőlük a múlt:
ez a düledező, ingatag deszka-Kolosszeum,
pántok, gerendák nyögnek,
s a szivarfüst anarchiájában
népek tűnnek el
összezárt állkapoccsal egymás után.

Béke, háború – hallom a borzalom
útszéli szavait.
Talán Dante beszél
a kalapok mögül izgatottan.
Ő látja, hogy a hegyes szálkákon
hogyan akad fönn sok-sok élő.

Lovak kocognak
a Nagyalföld szélén.
Sörényükben kifakult gyászszalagok.
Hová forduljak,
hogy ne lássam többé magamat
a korhadó patájú lovakkal együtt
a történelmi gazban?

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja

A magyar kormányzat 2000-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. Az első ilyen megemlékezést 2001-ben tartották.

1944-ben a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg a holokauszt nemzeti áldozatairól.

forrás: 

http://www.hdke.hu/emlekezes/emleknapok/holokauszt-magyarorszagi-aldozatainak-emleknapja

Emlékezünk

Nemzetközi Nőnap

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_n%C5%91nap

A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja (szokásos említése: A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja) megtartását a Magyar Köztársaság Országgyűlésének 2000. június 13-án elfogadott 58/2000. (VI. 16.) sz. határozata rendelte el. Ennek értelmében a középfokú oktatási intézményekben minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját.

Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok teljes mértékben jogellenesen, a képviselői mentelmi jog ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

A politikus letartóztatása és fogvatartása az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. Az eset ezzel a demokrácia és a szabadságjogok semmibe vételének jelképévé vált, amely a kommunizmus közel 50 éves uralmát jellemezte. Kovács Béla típuspéldája lett a pártállami rezsim áldozataiként számon tartott embereknek.

A kommunizmus fekete könyve becslések és levéltári kutatások alapján körülbelül 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát az egész világon. Kelet-Közép-Európában az éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által elhunyt áldozatok száma eléri az egymilliót, de a rendszer áldozata az is, akit börtönbe zártak, vallattak, kínoztak, megbélyegeztek, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, vagyis mindenki, akit a szabad cselekvés és választás lehetőségétől megfosztottak, testileg és lelkileg megnyomorítottak.

forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/A_kommunista_diktat%C3%BAr%C3%A1k_%C3%A1ldozatainak_eml%C3%A9knapja

3 cikk - Vas Népe Séta Program 2016/17-es tanév

1)

Rétes és aranygaluska

/gondolatok Luisa Oliviera Caser cserediákról/

Nem tudtam, hogy itt van. Mikor hallottam róla, figyeltem a folyosón, talán megpillanthatom. Fel fogom ismerni? Vajon tudni fogom hogy Ő az? Mosolyogni fog? Biztosan, hiszen brazil.

Volt már rá példa, hogy egy-egy diák az iskolánkból néhány hónapot külföldön töltött, mint cserediák. Szeptemberben azonban hozzánk jött egy kedves brazil diáklány, akivel beszélgettünk arról, hogy miért csatlakozott a cserediák programhoz, hogy milyenek a brazilok és magyarok, meg persze szó esett a konyhánkról.

Luisa Oliviera Caser édesapja Kanadában kapott munkát, ezért a család egy időre odaköltözött. Amikor azonban visszamentek Brazíliába, hiányérzete támadt és szomorú is volt, úgy gondolta, még utaznia kell, így a család jóváhagyását követően cserediáknak jelentkezett. A legnehezebb feladata az volt, hogy kiválassza, melyik országba szeretne menni. Azt tudta, hogy mindenképpen Európába akar jönni. Csábító volt Németország, ahol a családjának egy része él, vagy a számára ismeretlen Magyarország. Az országról nem volt különösebb ismerete, azt tudta, hogy hol van, hallott már Mihalik Enikőről, a magyar modellről, és hogy Budapest egy gyönyörű város, mást viszont nem. Mégis idejött, és most Szombathelyen, a Nagy Lajosban tanul.

Mint mondta, az iskolában mindenki nagyon lelkesen fogadta, és nagyon jól érzi magát befogadó családjánál is. Bár a kommunikáció jelent némi problémát. Nem nagyon érti azt, amit beszélünk, mégis igyekszik megtanulni a szép, ugyanakkor nehéz magyar nyelvet. Nincsenek sztereotípiái, nem gondolja, hogy mi, magyarok esetleg szomorúbbak vagyunk. Sőt, szereti nézni, hogy az idős emberek mindenhova biciklivel mennek, ez tetszik neki. Azt azonban furcsállja, hogy a brazilokkal ellentétben, nem vagyunk annyira közvetlenek. Nálunk az üdvözlés a köszönést jelenti, míg ők rögtön puszit adnak az ismerős arcára. Vallja, hogy mind a két ország legnagyobb előnye az ott  élő emberekben és a konyhában rejlik. A brazil ételek is finomak, de a magyar ételek különlegesebbek, nálunk van rétes és aranygaluska, ami náluk nincs. Ez a két fogás Luisa kedvence, amikkel nem tud betelni. Nehéz, hogy ennyire távol van a családjától, az időeltolódás sem könnyíti meg a helyzetét, de ahogy van rá lehetősége, rögtön hívja az otthoniakat. Szeretne még külföldön tanulni, érdeklődik Nagy-Britannia, Német-, és Spanyolország iránt is, kíváncsi a kultúrájukra.

Németh Dolóresz 12.B

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium

2) 

Színek és választások

Amint azt színpompás hőlégballon-dekorációnk kifejezte, az idei Pályaválasztási és Képzési Kiállításon iskolai képzéseink, programjaink sokszínűségére hívtuk fel a figyelmet. Népszerű volt az „osztályválasztó” számítógépes játék; a tesztek, melyek a nyelvi, biológiai, matematikai és sportiskolai képzésekre való alkalmasságot mérték; s nem utolsósorban büszkén állítottuk ki az eddig megszerzett fontosabb serlegeket, emléklapokat, díjakat, közöttük a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen szerzett, a régió legeredményesebb négyosztályos gimnáziumának járó elismerést, s megannyi sporttörténeti ereklyét is.

Én, mint egyike a Nagy Lajos Gimnázium standjánál segítő diákoknak, reggel 8:40-kor érkeztem be a vásárra, utána tíz percben a stand előkészítésével és a nyakkendőm megkötésével foglalkoztam. 9 órára mindenki csinosan, mosolyogva várta leendő elsőseinket. Eleinte csak pár fiatal lépett hozzánk érdeklődő tekintettel. Nem volt nagy nyüzsgés. Egy óra elteltével azonban ellepték a 7.-es, 8.-os tanulók a standunkat. Csak jöttek és jöttek, mintha nem akarnának elfogyni. Versenyt is rendeztünk, hogy ki tudja a legtöbb diákot meggyőzni, hogy az NLG legyen a továbbtanulása célja. Nem én győztem.

Összességében nagyon jó buli volt, és remélem, lesz még alkalmam ilyen programon részt venni. Utolsó mondatom legyen egy latin szálló ige: Deliberandum est diu, statuendum est semel. 

(Latolgatni tízszer kell, dönteni egyszer.)

Gratzl Péter 9/B

Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium

3)

„Álljon meg, mert keresztüllövöm!”

Kóta Ferenc „nagylajosos” öregdiákkal történelemről, ’56-ról

Az ünnepi megemlékezések mindig furcsa érzéseket váltanak ki a diákokból, hiszen olyan eseményekre emlékezünk vissza, amelyeknek nem voltunk részesei, melyek csak a történelemkönyvek lapjain elevenednek meg számunkra. Ez alól kivétel az 1956-os forradalom, ugyanis sok résztvevője, szerencsére, még mindig köztünk él. Nemrégiben volt  alkalmam, hogy találkozzam egyikükkel, Kóta Ferenccel. Bár Ő nem a pesti forradalomban vett részt, de átélte annak hatásait, ugyanis 1957-ben, a Nagy Lajos Gimnázium szalagavatóján majdnem áldozattá vált, a rendőri túlkapás miatt. Azonban ne szaladjunk ennyire előre! Kezdjük a történelem felidézését valós szemszögből, a „nagylajosos” öregdiáktól.

KF: A forradalom híréről napokkal később értesültünk, de sok fiatal azonnal cselekedni kezdett. Október 29-én megjelent a saját 12 pontunk, melyben nem a kormánynak és az ideológiának megfelelő tankönyveket követeltünk, hanem olyanokat, melyek valós tényeken alapszanak. Ezenkívül pedig követeltük dr. Kecskés Tibor tanár ügyének felülvizsgálatát, aki a pontok megfogalmazásában segített, ám később rejtélyes körülmények között eltűnt, és soha nem került elő.

Mi történt a szalagavatón?

KF: 1957 márciusában három iskola tartotta szalagavatóját, köztük a Nagy Lajos Gimnázium. A szalagavatóra rengeteg ember érkezett, a zenekart Pestről hívták, s egy csodálatos estének indult. Akkor még csak harmadikos voltam, de én is kaptam meghívót, így el tudtam menni. Az eseménynek nem sokkal tíz előtt lett vége, de a vidékieknek az utolsó vonata akkor indult, így ők, köztük én is, elindultunk a kijárat felé de mivel a rendőrök senkit nem engedtek ki, a folyosón nagy lett a tömeg. Ekkor az egyik „pufajkás” elővette a pisztolyát, és azt mondta nekem: „Álljon meg, mert keresztüllövöm!” Soha nem fogom elfelejteni. A tömeg azonban nem csitult, rendületlenül menni akart. Abban a pillanatban valaki leütött, és a további történésekre nem emlékszem. Nem sokkal később egy cikk jelent meg a Vas Népében, ami elferdítette az igazságot, s a fiatalságot okolta a történtekért, az állítólagos rendbontásért, ami nem is volt. Senki nem kiabált vagy nem volt ittas állapotban, ahogy a cikk valótlanul állította. Egyszerüen csak el akartuk volna érni a vonatunkat.

Az újság egykori beszámolójában az olvasható, hogy a fiatalok udvariatlanok voltak a vendégekkel, demagóg, álhazafias jelmondatokat skandáltak. Ezek szerint az egész hazugság.

KF: Az egyik szülő azt mondta, hogy kár volt tönkretenni a szalagavatót, ez igaz, sajnáltuk mindnyájan. Ettől eltekintve minden szó hazugság.Az akkor végzettek közül mindenki egyetemre, főiskolára ment és felsőfokú végzettséget szerzett. Egy „nagylajosos” diák soha nem mondott volna olyat, idézem: „Most pedig mindenki fogja be a pofáját!”  Jól nevelt, udvarias diákok voltunk, ilyen nem fordult elő.

Miért volt ekkora a rendőri jelenlét? Hiszen egy iskolai ünnepség nem indokolja, hogy ennyien  kivonuljanak.

KF: Az októberi forradalom leverését követően megalakult a MUK, vagyis a Márciusban újrakezdjük nevű tömörülés, ami azt az érzést keltette a hatóságokban, hogy esetleg lesz folytatás. Ezt pedig nem akarták, és ahogy csak tudtak, próbáltak tenni ellene, mindenhol ott volt a rendőrség, a családok, ha csak egymással beszéltek, esetleg többen, akkor már oszlatták őket. Nagyon féltek az újabb megmozdulásoktól.

A pedagógusok mit szóltak a történtekhez? Később volt róla szó? Vagy már eleve ellenezték a rendszert?

KF: Megosztott volt a tanári kar, volt, aki rendelkezett piros könyvvel, és tudtuk, hogy milyen nézeteket vall. Ő rendesen, az elvárásoknak megfelelően tartotta az óráit. Ugyanakkor volt olyan pedagógus is, aki becsukatta velünk a tankönyveket, és magától mondta az anyagot. Volt egy fizikatanárunk, Jámbor tanár úr, aki órára egy olyan újságcikket hozott be, amelyben le volt fényképezve a kivégzett Rajk László édesanyja. A tanárunk pedig azt mondta: „Fiatalok, nézzék meg ennek az anyának a szemét! Ennek lesznek következményei!”  Gondolom, Ő sem tanított sokáig. Tudja, az más világ volt, de nemcsak emiatt. Az emberek körbenéztek, ha egymással beszéltek politikáról, még az ablakokat is becsukták, nehogy valaki meghallja, mit mondanak. Akkoriban sokan disszidáltak is, az osztályunkból hárman vagy négyen, kettőt én segítettem át a határon.

Az egykori diák még most is elszorult hangon beszélt a történtekről. Egy szalagavató, amelyen majdnem meghalt, és egy korszak, mely számtalan fiatal életét, jövőjét befolyásolta. Ez maga a történelem, mely egy esős csütörtöki délelőttön megelevenedett a szemem előtt.

Németh Dolóresz 12.B Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium

1956 október 23.

Németh Andrea tanárnő az  1956-os forradalomra emlékező ünnepi műsor forgatókönyvéért díjazott lett az alábbi pályázaton:
http://1956.osaarchivum.org/56rol-hitelesen_eredmenyek

GRATULÁLUNK!!!

1956

„1956. október 23-a örökké élni fog a szabad emberek és nemzetek emlékezetében. E nap a bátorság, az öntudat és a győzelem napja volt. A történelem kezdete óta nincs még egy nap, mely világosabban mutatja az ember csillapíthatatlan vágyát a szabadság iránt – bármily kicsi is a siker esélye, s bármily nagy is az áldozat, amit követel.” 
John F. Kennedy (1960)

Séta az '56-os Szombathelyen

 Ezen a  linken  http://www.muzeumbarat.hu/1956/stafeta.php megtudhatjátok, melyek voltak az 1956-os események  Szombathelyen, mely terek, utcák, épületek őrzik 1956 emlékét.

Ezen a linken pedig Az 1956-os Digitális Archívum Gyűjteményei
http://w3.osaarchivum.org/digitalarchive/index_hu.html
láthatók és hallhatók.

Az Aradi Vértanúk Napja

Madách Imre: Az aradi sírra

Nem néztetek erőst, hogy szolgáljátok,

Ki fényesen majd jutalmazni tud,

Akit szolgáltatok egy árva hon volt,

Im sírotokra emlékkő se jut.

Június 4. Nemzeti Összetartozás Napja

Ady Endre

 Üdvözlet a győzőnek

Ne tapossatok rajta nagyon,
Ne tiporjatok rajta nagyon
Vér-vesztes, szegény szép szívünkön,
Ki, íme, száguldani akar.

Bal-jóslatú, bús nép a magyar
Forradalomban élt s ránk-hozták
Gyógyítónak a Háborút, a Rémet
Sírjukban is megátkozott gazok.

Tompán zúgnak a kaszárnyáink,
Óh, mennyi vérrel emlékezők,
Óh szörnyű gyászoló kripták
Ravatal előttetek, ravatal.

Mi voltunk a földnek bolondja
Elhasznált szegény magyarok,
És most jöjjetek, győztesek
Üdvözlet a győzőnek.

(1918. november)

Interjú Dr. Görög Sándor akadémikussal

Április 15-én a Holokauszt Magyar Áldozatainak Emléknapján a Saul fia című Oscar-díjas magyar filmet néztük meg. A filmet  rövid beszélgetés követte Márkus Sándorral, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnökével és Grünwald Zsolt, idegenforgalmi szakemberrel, rádiós műsorvezetővel. Mindketten holokauszt-túlélők gyermeke, ill.unokája.
 Azt hiszem, valamennyiünk nevében mondhatom,hogy  ez a délelőtt megrendítő hatást gyakorolt ránk.

Szeretném, ha elolvasnátok  az alábbi  riportot is, mely a héten a Nyugat.hu-ban jelent meg.

http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/115408_szombathelyi_holokauszt_tulelo_saul_gorog_sandor





Dr. Görög Sándor 2011. október 11-én járt iskolánkban, A fenti kép is ekkor készült. Látogatásáról itt a blogban is olvashatsz. Könyve, a Repkényszaggatás, könyvtárunkban megtalálható.

A Holokauszt Magyar Áldozatainak Emléknapja

Radnóti Miklós

Töredék

Oly korban éltem én e földön,

mikor az ember úgy elaljasult,

hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,

s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,

befonták életét vad kényszerképzetek.

Oly korban éltem én e földön,

mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,

az áruló, a rabló volt a hős, –

s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,

már azt is gyűlölték, akár a pestisest.

Oly korban éltem én e földön,

mikor ki szót emelt, az bujhatott,

s rághatta szégyenében ökleit, –

az ország megvadult s egy rémes végzeten

vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.

Oly korban éltem én e földön,

mikor gyermeknek átok volt az anyja,

s az asszony boldog volt, ha elvetélt,

az élő írigylé a férges síri holtat,

míg habzott asztalán a sűrű méregoldat.

……………………

Oly korban éltem én e földön,

mikor a költő is csak hallgatott,

és várta, hogy talán megszólal ujra –

mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –

a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.

1944. május 19.

 

Nemzeti Ünnepünk

Juhász Gyula: 48 március 15.

Ó régi szép est... tündöklő siker,
Mikor jön egyszer hozzád fogható,
Dicsőséged az egekig ivel,
A deszkáidon tetté vált a szó.

Igen, az Ige testté lett, derék
És lelkes nézők tapsoltak neked,
Színházi est, melyen - ó büszkeség! -
A gondolatszabadság született.

Aktoraid: Petőfi, Jókai,
Vasvári, Táncsics és a korai
Tavaszi mámor sok nagy ifja még,

Színésznőd Laborfalvy Róza volt,
Ki Jókainak szívére hajolt...
Ó régi szép est: jössz-e vissza még?