2008. december 18., csütörtök

Boldog Karácsonyt!

Ady Endre:
Karácsony

1.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

2.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Oda haza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.


3.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra…

Juhász Gyula:

Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.


S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

Weöres Sándor:

Nől a dér, álom jár

Nől a dér, álom jár,
hó kering az ág közt.
Karácsonynak ünnepe
lépeget a fák közt.

Én is, ládd én is, ládd,
hóban lépegetnék,
ha a jeges táj fölött
karácsony lehetnék.

Hó fölött, ég alatt
nagy könyvből dalolnék
fehér ingben, mezítláb,
ha karácsony volnék.

Viasz-szín, kén-sárga
mennybolt alatt járnék,
körülvenne kék-eres
halvány téli árnyék.

Kis ágat öntöznék
fönn a messze Holdban.
Fagyott cinkék helyébe
lefeküdnék holtan.

Csak sírnék, csak rínék,
ha karácsony volnék,
vagy legalább utolsó
fia-lánya volnék.





Boldog Karácsonyt kíván: Ági néni és Tibi

2008. december 10., szerda

Vendégbloggerkedés

Arra gondoltam, hogy lehetne egy olyan témakör amibe ti írnátok a kedvenc könyveitekről ajánlót amit itt közzéteszünk a blogon. Tőlem használhattok álnevet is, de akár fel is vállalhatjátok írásaitokat:) Na meg hát kommentekben ki is lehetne majd beszélni...
Szóval lesz valaki? Se nem túl hosszú se nem túl rövid ajánló könyvről, olvasmányról vagy valami irodalomra vonatkoztatott filmről várok írásokat a tibi0521@gmail.com címre vendégblogger tárggyal.

Hajós Alfréd 2. rész - "A mi iskolánk"

Ahogy már Ági néni kifejtette Hajós Alfréd, sportolóból lett építész tervezte többek között a iskolánkat is. Íme pár jól beállított fotó róla.
A képeket Goór Anna 12.C-s tanuló készítette. Köszönjük.









2008. december 9., kedd

Beszámoló...

... a Vas Megyei Közoktatási Közalapítvány Kuratóriumának

A Közalapítvány 2008. évi pályázati felhívására gimnáziumunk 35.000 Ft-ot kapott. Az összegen az alábbi dokumentumokat vásároltuk.

Könyvek (szépirodalom):

  1. Békés Pál : Csikágó lelt.sz.: 38.124
  2. Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére lelt.sz.: 38.125
  3. G.G.Marquez: Szerelemről és más démonokról lelt.sz.: 38.126
  4. G.G. Marquez: Tizenkét vándor novella lelt.sz.: 38.127
  5. Kónya Judit: Szabó Magda lelt.sz.: 38.128
  6. Rakovszky Zsuzsa: Versek lelt.sz.: 38.129
  7. Temesi Ferenc: Híd lelt.sz.: 38.130
  8. Tóth Krisztina: Vonalkód lelt.sz.: 38.131
  9. L. Ulickaja: Életművésznők lelt.sz.: 38.132
  10. L. Ulickaja: Vidám temetés lelt.sz.: 38.133
Klasszikusok DVD-én:

  1. Csongor és Tünde DVD 83
  2. Az ember tragédiája DVD 84
  3. III. Richárd DVD 85
  4. A kőszívű ember fiai DVD 86
  5. Egri csillagok DVD 87
  6. István a király DVD 88
  7. Bánk bán DVD 89
  8. Árvácska DVD 90
  9. Ábel a rengetegben DVD 91
  10. Fekete gyémántok DVD 92
  11. Képzelt beteg DVD 93
  12. Kárpáthy Zoltán DVD 94
  13. Ludas Matyi DVD 95

A decemberi rejtvény megfejtése

Az első helyes megfejtés és megfejtője:
(a rejtvény erre - a szerk.)

1, Ki a három költő?

Ady Endre, Juhász Gyula, Weöres Sándor

2, Mi a versek címe?

Ady Endre - Karácsony - Harang csendül...
Juhász Gyula - Karácsony felé

Weöres Sándor - Nől a dér álom jár


3, Melyik a te legkedvesebb karácsonyi versed?
Meglepő, de nincs, Ady egyik nagy kedvencem, így a Harang csendül... című vers nagyon tetszett.

És végül, Boór Andi voltam (12.C)

Helyes megfejtést kaptunk még Németh Kinga 12.B osztályos tanulótól is.

2008. december 4., csütörtök

Hajós Alfréd

2008 "olimpiai" év (volt). Szerettem volna ez alkalomból egy kiállítást összeállítani az első magyar olimpikon Hajós Alfréd emlékére, aki aktív sportolói pályafutása után építész lett. Többek közt iskolánk épületét is ő tervezte. Már éppen javában rendezgettem a szöveget, a képeket, mikor sürgősen el kellett kezdenem a könyvtárat előkészíteni a festésre. Aztán a dosszié a képekkel, a szöveggel és sajnos néhány más fontos dokumentummal együtt eddig nem találtatott meg. De! Hála a netnek lehet e-kiállítást is rendezni. Íme! Decemberi e-galériánk témája: Hajós Alfréd, az első magyar olimpikon és korának egyik neves építésze. A cikk szerzője, Dr. Szakály Sándor történész a bécsi Kaláka Club meghívására tavasszal előadást tartott Hajós Alfrédről és az első (újkori) olimpiai játékokról. A cikk az előadás szövegének a Kaláka Club decemberben megjelenő évkönyvébe szánt változata.



A modernkori olimpiák első magyar bajnoka

Hajós Alfréd (1878-1955)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az első modernkori olimpiai játékok rendezési jogát Athénnek ítélte oda. Igaz nagy vetélkedés nem is alakult ki a rendezés jogáért, mivel mindenki számára, aki egyetértett a valamikori ókori játékok felelevenítésével, modern újraszervezésével – immáron nem egy „ország” hanem a világ valamennyi állama számára – egyértelmű volt, hogy annak az első színhelye Görögország, illetve annak fővárosa Athén kell, hogy legyen. S ezt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozatában rögzítette is.

Az első modernkori játékokra (1896. április 6-15., Athén) az Osztrák-Magyar Monarchia társországa, Magyarország is „nevezett”. Kis magyar küldöttség indult szerény anyagi támogatással – a remélt 3 ezer korona helyet 1 ezer korona „segéllyel” – Görögországba. Magyar zászlót – hivatalosat -- nem kaptak, így egy feldíszített épületről „leemelve” az induló vonat kocsijának ablakán nyújtottak be egyet a küldöttségnek, melynek tagja volt egy fiatal műegyetemi hallgató, Hajós Alfréd, született Guttmann Arnold, aki akkor még nem sejthette, hogy ő lesz az aki Magyarország számára megszerzi az első olimpiai bajnoki címet, de egyben a másodikat is.

De ki is volt Hajós Alfréd, hogy alakult életútja, sportolói pályafutása?

Kemény munkával magának polgári jómódot megteremtett budapesti zsidó családban született 1878. február 1-jén és már fiatalon elsajátította az úszás „tudományát”, testvéreivel – Henrik, József és Miklós -- együtt, amelynek talán oka lehetett az is, hogy édesapjuk fiatalon dunai vízi baleset áldozatává lett.

Az érettségit követően a budapesti József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett, építészmérnöknek készült. A mindennapi óralátogatások előtt már a korai órákban számos hosszt hagyott maga mögött a Rudas fürdőben és más uszodákban csak azt követően indult az egyetemre.

Még nem volt tizennyolc esztendős, amikor a Magyar Úszó Egyesület tagjaként 1895. július 28-án Siófokon megnyerte a 100 méteres gyorsúszás versenyét majd azt követően Bécsben, 1895. augusztus 4-én a nem hivatalosnak tekintett Európa bajnokságon diadalmaskodott ugyanezen a távon.

Szeptemberben elkezdett műegyetemi tanulmányai után röviddel a Magyar Úszó Egyesületből a Budapesti Torna Clubba (BTC) lépett át és ott folytatta a versenyzést. Utóbbi egyesület befolyásos elnöke Iszer Károly járt közbe az 1895-ben létrejött Magyar Olimpia Bizottságnál, hogy Hajós Alfréd is indulhasson az Athénban megrendezésre kerülő olimpiai játékokon.

Az athéni olimpiára készülve -- 1896. március 9-én a Rudas fürdő kis fedett medencéjében megrendezett próbaversenyen mind a 100 mind az 500 méteres gyorsúszást megnyerte -- és a versenyre utazók közé bekerülve négy hét „szabadságot” szeretett volna kérni a Műegyetemen építészeti karának dékánjától, a szigoráról közismert Ilosvay Lajos professzortól. S most adjuk át a szót, illetve a leírtakat Hajós Alfrédnak!

„Titokban azt reméltem, hogy ő is tudomást szerzett az olimpiai játékokról s így feleslegesnek fog tartani minden magyarázatot. De keservesen csalódtam, mert amikor elmondtam látogatásom célját, a professzor felugrott asztala mellől s összeráncolt homlokkal mérgesen kiáltotta, hogy csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniok kellene. – ’Az ivás, a kártya, a tánc és a sport nem vezethet jóra! Most pedig elmehet’ – ez volt a ’bíztató búcsúztatás’, amellyel utamra bocsájtott.”

A kis létszámú magyar küldöttség – hét versenyző utazott mindössze Görögországba -- hosszú vonatút után érkezett meg Athénban, ahol a versenyek első napjai során már figyelemre méltó eredmények születtek. A magyar a csapat „tarsolyába”második, harmadik és negyedik helyezések kerültek. Olimpiai bajnoki cím azonban még nem volt.

Talán az úszás, gondolhatták reménykedve a csapat tagjai, az ott lévő sportvezetők, újságírók, amikor is 1896. április 11-én sor került az úszóversenyekre az Athéntól távolabb lévő tenger Zea nevű öblében.

S hogy miként zajlott a verseny? Szóljon arról ismét a résztvevő, a kétszeres olimpiai bajnok Hajós Alfréd!

„Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben.

Amikor elértem a félkör alakú öbölt, ott már vagy 40 000 néző gyűlt össze, aki fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét. A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt. Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett fogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Wiliams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start!

Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba.

A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek azt kiáltották ’Zito i Ungheria!’ (Éljen Magyarország Sz. S.). És a versenybírák hajójának a legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk. A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott. A rá következő csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!” A győztes Hajós Alfréd idő eredménye 82,2 másodperc volt.

Az olimpiai győzelemmel végződött 100 méteres verseny után következett az újabb táv, az 500 méteres gyorsúszás versenye. Azon, a korábbi nevezése ellenére Hajós Alfréd nem tudott elindulni.

Vannak, akik úgy vélik, hogy kevés volt az ideje a két verseny között, míg mások szerint inkább az 1200 méterre készült, hiszen a tenger mindössze 10-14 fokos vize okozta „kihűlés” és a testét lehorzsoló kötél okozta kisebb sérülése „ápolást” igényelt.

Az 500 métert egy osztrák versenyző, Neumann nyerte meg. Következett az 1200 méteres gyorsúszás. Hajós alaposan felkészült. Testét vastagon bekente faggyúval és a versenyzőket szállító kis gőzhajóról vízbe ugorva elindult a verseny.

Az előző verseny okozta fáradság, a víz alacsony hőfoka már-már a verseny feladására késztette Hajóst, amikor is látva, hogy nincs a közelében csónak, ami felvehetné, tovább úszott. Ellenfeleit szem elől tévesztve, a hullámokkal megküzdve sikeresen célba érkezett 18 perc 22,1 másodperces eredménnyel. Mögötte több tíz méteres hátránnyal a következő – görög – versenyző. A vízből szinte teljesen megmeredve húzták ki és akkor tudta csak meg, hogy ismét győzött. Egy nap, két verseny, két győzelem!

A díjak átadására – a győztesek ezüstérmet, olajfaágat, diplomát kaptak – 1896. április 15-én került sor, amelyeket maga a görög uralkodó, I. György király adott át.

A győzteseket a királyi palotában ebéden látták vendégül, ahol a király mindenkivel váltott néhány szót. A történet szerint, amikor Hajós Alfrédhoz ért, tőle a következőt kérdezte:

„Hol tanult meg olyan remekül úszni?” Mire a Hajós eképp válaszolt: „A vízben.” Válasza hatalmas sikert aratott.

Az olimpiai után hazaérkezve természetesen ismét a Műegyetem következett. S miként? Idézzük ismét őt, mármint Hajós Alfrédot:

„Diáktársaim ünneplése mélyen meghatott s még aznap dobogó szívvel kopogtattam Ilosvay professzor szobája ajtaján. Most is el volt merülve irataiban, fel sem tekintett s úgy hallgatta egy ideig olimpiai szereplésem történetét. Egyszerre csak éles hangon közbevágott:

’Nem érdekelnek a legendái – nem vagyok kíváncsi arra, hogy mennyit ugrott (!) a versenyen! De biztosítom. hogy annál kíváncsibb leszek arra, hogy vizsgáin mennyire felel meg a követelményeknek.’

Azt sem tudtam, hogy kerültem ki a szobájából. Két hónapig feléje se néztem se uszodának, se sportpályának. Kora reggeltől késő estig csak tanultam, s főképp a kémiával foglalkoztam s magoltam, magoltam a vegyi képletek hosszú sorát. De mire elérkezett a vizsga napja, elkeseredetten megállapítottam, hogy a vizsgaanyag nagy részét nem tudom megtanulni. Elernyedés vett erőt rajtam s ebben a hangulatban különösebb izgalom nélkül léptem Ilosvay professzor elé, amikor szólított. Diáktársaim zsúfolásig megtöltötték a termet és halálos csendben megkezdődött a vizsga. Elkészültem a legrosszabbra. A professzor közönyösen tálalta elém a kérdéseket és én egyikre a másik után feleltem. Mondhatnám: játszi könnyedséggel vizsgáztam le. Amikor az utolsó kérdésre is megfeleltem, a professzor bejegyzett valamit a könyvébe, majd felállt, felém tartott és két kézzel megrázva kezemet így szólt: ’Most pedig én is gratulálok olimpiai győzelméhez! Szívből kívánom, hogy hivatása területén is olyan sikereket könyveljen el, mint az athéni győzelmei voltak!’”

Hajós Alfréd megfogadta a professzori tanácsot. Kiváló építész vált belőle. Középületek, lakóházak és sportlétesítmények őrzik tervezői munkája nyomát. A Margitszigeti, ma már a nevét viselő Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda (1930), a Megyeri úti UTE stadion (1922), a miskolci Népkerti Sporttelep (1926) a kőszegi Bencés Gimnázium (1907/1908), a Miskolci Takarékpénztár (1909/1910), a debreceni Arany Bika Szálloda (1914) és a sor hosszan lenne sorolható Pozsony, Lőcse, Szabadka, Szeged, Kaposvár, Hajdúszoboszló…számos épületével.

Az olimpiai győzelmeit követően néhány évig még aktívan sportolt Hajós Alfréd. Az úszás mellett atletizált és futballozott. Tagja volt a BTC labdarugó csapatának, amellyel 1901-ben és 1902-ben is magyar bajnoki címet szerzett. Csatárként szerepelt az első hivatalos osztrák-magyar válogatott labdarúgó mérkőzésen Bécsben, 1902. október 12-én (Ausztria-Magyarország 5:0). 1905-ben és 1906-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség választott szövetségi kapitánya is volt.

A versenyszerű úszással már 1896-ban felhagyott. (Ma úgy mondanánk: a csúcson fejezte be versenyzői pályafutását.) 1896. augusztus 2-án Bécsben ismét „nem hivatalos” Európa bajnokságon győztes a 100 méteres gyorsúszásban és ugyanazon esztendő augusztus 20-án Lágymányoson fejezte be aktív úszói pályafutását. A 100 yardos versenyen második helyezést ért el.

A sportolói múltjának és a sport iránti elkötelezettségének is köszönhetően 1903 és 1908 között a Pesti Napló sportrovatát vezette és 1904 és 1906 között szerkesztette a Sportvilág című lapot. Ekkor már diplomás építészmérnök. Előbb Alpár Ignác majd Lechner Ödön építészmérnöki irodájában dolgozott és 1907-ben önálló irodát alapított.

Az (I.) világháborút követően számos jelentős épületet tervezett, és mint építész is eljutott az olimpiára! 1924-ben, társával Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervük a Párizsban megrendezett olimpiai játékokon a művészeti versenyek építészeti kategóriájában második helyezést érdemelt ki. Az első helyért járó díjat nem adták ki.

Hajós Alfréd élete következő évtizedeiben is tevékeny részvevője volt a magyar sportéletnek.1921-ben vezette a BTC labdarúgó szakosztályát és csapatát vezette, később a Magyar Úszószövetség alelnöke, illetve a Magyar Olimpiai Társaság ügyvezető elnöke volt.

1945 után a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki tanácsadója volt és 1947. május 4-n ő indíthatta útjára a labdát az Üllői úti FTC pályán, a magyar labdarúgás születésének 50. évfordulóján. (Magyarország-Ausztria 5:2).

1948-ban önálló építészeti irodája megszűnt. Mint tanácsadó és tervező a háború során megsérült Vajdahunyadvár és Tőzsdepalota helyreállításával foglalkozott. 1950-től 1955. november 12-én Budapesten bekövetkezett haláláig a Mezőterv építésze volt.

Földi maradványai a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben nyugszanak a Blockner család sírboltjában, a következő felirattal: „Hajós Alfréd Építőművész. Magyarország első olimpiai bajnoka. 1878.II.1 -1955.XI.12.”

Sportolói, építészi, emberi teljesítménye valamennyiünk megőrizni való kötelessége!

Szakály Sándor

történész



Hajós Alfréd által tervezett épületek:

Kőszegi bencés gimnázium (1907/08), Református Egyház székháza Budapest (1909), Miskolci Takarékpénztár (1909/1910), Kolozsvári Vakok Intézete (1909/1914), Debreceni Arany Bika Szálló (1910/1911), Lőcsei római katolikus gimnázium (1910/1911), Szabadkai Magyar Általános Hitelbank fiókintézete (1911), Magyar Mezőgazdák Székháza Budapest (1911), Vakokat Gyámolító Országos Egyesület székháza Budapest (1912), Pozsonyi felsőbb leányiskola, Szegedi Gyógypedagógiai Intézet, Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő (1946 Weichinger Károllyal).Megyeri úti UTE Stadion (1922-ben avatták fel), Nemzeti Sportuszoda, Margitsziget (1930-ban avatták fel), Győri versenyuszoda (1933), Miskolci Népkerti Sporttelep (1926), Szegedi, pünkösfürdői, balassagyarmati, kaposvári, kisvárdai, bártfai, lódzi strandfürdők, uszodák. Az 1924-es olimpián második díjat nyert stadionterve (Lauber Dezsővel) alapján épül fel Pécsett a PSC sporttelepe.

debreceni Aranybika Szálló:



margitszigeti Nemzeti Sportuszoda:



2008. december 2., kedd

Decemberi rejtvény



Eléggé el nem ítélhető módon összegyúrtam 3 versből egy 4-et. E havi kérdéseim:
1, Ki a három költő?
2, Mi a versek címe?
3, Melyik a te legkedvesebb karácsonyi versed?
4, Küldd el ide: mmeagi@gmail.com

Az első helyes megfejtő ajándékot (nem bonbont) kap. Segítségül a 3 költő képe:

Karácsonyi dal

Ilyenkor decemberben
Messze zsong a hálaének
Az én kis falumban
Karácsonynak ünnepe
Fönn a messze holdban.

2008. november 20., csütörtök

Jelmezbál 2008. november 14.












Bővebben Vas Népe 2008. nov. 20. csütörtök Séta rovat Sugár Viktória 10.C. cikkében olvashattok.
Gratulálunk a szervezőknek Kassai Julcsinak, Paizer Alíznak és az egész 10.B. osztálynak.
A könyvtárban az 1-es számú gépen még több képet láthatsz a bálról.

2008. november 19., szerda

A hónap rejtvénye - Megfejtés


Erre a rejtvényre az első és egyetlen, de helyes megfejtés Bende Imre 12.c osztályos tanulótól kaptuk:
Weöres Sándor írta, 1965-ben a nagy szombathelyi árvíz idejében dedikálta ezen sorokat egy barátjának. A szobor, amin az idézet olvasható az MMIK elött található.
Az ajándékot (bonbon) átadtuk.

2008. november 16., vasárnap

E-galéria

A képeket Várhelyi Márton 10.C osztályos diákunk készítette a tavalyi tanévben. Nameg a képeket a képekről:) Marci hobbija a vasút. Modellezi, fotózza és komoly díjakat nyer vele. Tavalyi kiállítása teljes anyagát az iskolának ajándékozta. Nagyon köszönjük.





E-galéria

E kiállítás káprázatos képeit volt osztálytársam, a mindig elbűvölő Szakonyi Nikoletta készítette. Niki idén már a pécsi orvosin tanul, reméljük, hogy jut egy kis ideje a tanulás és a pörgős egyetemi élet (bulik) között egy-egy alkotásra:)







Képek egy könyvtár életéből





A képeket Várhelyi Márton 10.C osztályos diákunk készítette.
Az első összeállítás címe: Könyvtári képek , alcíme Hogy mennyire élvezte a 9.C osztály a könyvtár informatikai órákat!

2008. november 13., csütörtök

Könyvtárhasználati szabályzat

A Nagy Lajos Gimnázium könyvtárának szolgáltatásait (helybenolvasás, kölcsönzés, Internet) tanárai, dolgozói és tanulói ingyen használhatják az alábbi szabályok figyelembevételével:

A kézikönyvek és a folyóiratok nem kölcsönözhetők.

Egyszerre csak öt kötet könyvet lehet egy hónapig kölcsönözni, ha szükséges, akkor további egy hónappal a határidő meghosszabbítható.

A kedvezményezett tankönyvek kölcsönzésének szabályait minden év októberében a szülőknek küldött levélben ismertetjük.

A kölcsönzési idő, tanév végén, a szorgalmi időszak utolsó hetéig tart, de a 9., 10. és a 11. osztályos tanulóknak lehetőségük van „nyári kölcsönzésre” is, ebben az esetben a következő tanév szeptemberében kell visszaadni a dokumentumokat.

A végzős diákoknak a ballagás és a szóbeli érettségi között, legkésőbb a szóbeli érettségit követő napon kell rendezniük könyvtári tartozásaikat.

Az elveszett könyvek pótlása fénymásolattal vagy új példánnyal történik. Azon diákok ellen, kiknek tanulói jogviszonya megszűnt és nem szolgáltatták vissza a könyvtárból kölcsönzött dokumentumokat az iskola polgári peres eljárást indíthat.

A könyvek, folyóiratok rongálása (belefirkálás, lapok kitépése), illetéktelen eltulajdonítása tilos!

A könyvtárban megköveteljük a rendet és a csendet.

Kérjük, hogy

a táskádat hagyd az előtérben.

a könyvtárba behozott saját könyvedet a kölcsönzőpultnál mutasd be.

az olvasójegyedet mindig hozd magaddal.

mielőtt a könyvtári számítógépet használnád, olvasd el az Internetikettet.

a könyvtárban a mobiltelefonodat kapcsold ki.

a könyvtárba ne hozz be élelmiszert, tízóraidat az előtérben fogyaszd el.

A házirend megsértése a könyvtárból való kitiltást vonja maga után.

Az iskolai könyvtár nyitva tartása igazodik a tanév rendjéhez, a tanítási napokhoz, iskolai szünidőben zárva tart.

Szombathely, 2008. szeptember



Könyvtári Internetikett


Kérjük, hogy

a számítógépet egyedül és ne többedmagaddal használd, mert így zavarod a környezetedben tanulókat és dolgozókat.

ne hívj le jó ízlést sértő szöveget, képet.

ha letöltesz fájlokat, csak két hétig tárold itt, mert a gépeket rendszeresen „tehermentesítjük”.

a pendrive-ot és a floppyt használat előtt vírustalanítsd.

zenehallgatáshoz használj füldugót.

ha probléma merülne fel a géppel, jelezd a könyvtárosnak vagy a rendszergazdának.

távozás előtt zárj be minden alkalmazást, térj vissza a Windows asztalra.

nevedet, osztályodat, valamint a gép használatának kezdeti és befejezési időpontját írd be az erre rendszeresített füzetbe.


Köszönjük és hasznos időtöltést kívánunk!


Szombathely, 2008. szeptember

2008. november 6., csütörtök

Könyvajánló

2006 őszén tanárok és diákok körében felmérést végeztünk: kinek mi a legkedvesebb könyve. A diákok körében a legnépszerűbb könyvek (megosztott első helyezés):
J.R.R. Tolkien: Gyűrűk Ura és J.K. Rowling: Harry Potter
Az osztályokban készült felmérések alapján remélhetőleg sokan kaptak kedvet, hogy elolvassák a többiek kedvenc olvasmányait. Bevallom, számomra is tanulságos volt a 12+1 lista végigböngészése, és örömmel tapasztaltam, hogy nagyon sok „legkedvesebb könyv” megtalálható a mi könyvtárunkban is. Ötleteket is merítettem, így a hiányzó könyveket igyekeztem/igyekszem beszerezni.
Tanáraink legkedvesebb könyvei” –nek listája két tanéven keresztül megtekinthető volt az iskolai könyvtárban. Sokan választottak maguknak olvasnivalót ezen ajánló alapján is. Sőt akadt még most, szeptemberben is, olyan diák, aki hiányolta, mondván, még van néhány könyv, amit nem sikerült elolvasnia. Ezen ne múljon….

Asbóth József: Henry Kissinger: Diplomácia


Bartha Gábor: Esterházy Péter: Harmonia caelestis,
Umberto Eco: A rózsa neve


Gájer Zsuzsanna: Lev Tolsztoj: Háború és béke ,
Jane Austen: Büszkeség és balítélet


Gáspárné Zsolnai Zsuzsa: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés,
Szabó Magda: Az ajtó


Horváth Judit: Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava


Jáger Amália: Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek


Janák Veronika: Márai Sándor: Az igazi
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Kecskés Zoltán: Paul Auster: Holdpalota
Robert M. Pirsig: A zen és a motorkerékpár-ápolás művészete


Kovács Béláné: Závada Pál: Jadviga párnája

Kovácsné Bödei Ágota: Szabó Magda: Für Elise
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja


Makári Kinga: Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában

Mórné Tóth Gabriella: Galgóczy Erzsébet: Vidravas

Nagy Veronika: George Ornwell: 1984,
E. Kästner: Az emberke


W. Németh Mária: Spiró György : Fogság
József Attila versek


Pataki Ágnes: Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Robert Merle: Francia história


Peresztegi László: Baga Edit: Delphiről másképp


Rónay Viktor: Spiró György: Fogság
Vaszilíj Akszjonov: Moszkvai történet


Szántó Ágnes: Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére


Takács Zsolt: Rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó
Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség


Tiszai Katalin: Gabriel Garcia Marquez: Szerelem a kolera idején
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Bella Chagall: Égő gyertyák


Váradiné Szarka Ildikó: Jerome David Salinger: Zabhegyező
Jane Austen: Büszkeség és balítélet


Vargáné Tóth Ágnes: Szabó Magda: Pilátus
Szabó Magda: Für Elise


Vígné Csordás Rita: Spiró György: Fogság
Szabó Magda: Az ajtó



Az én választásom miért éppen erre a két könyvre esett?
Még általános iskolás voltam, mikor egy karácsonyra megkaptam Szabó Magda : Mondják meg Zsófikának című könyvét. Talán nem véletlenül, mert édesapám a férj, Szobotka Tibor tanítványa volt az ELTÉ-n. Édesapám a férj műveit, én pedig a feleségét olvastam. Az írónő ifjúsági regényei (Az álarcosbál, Az őz) után mindegyik, illetve szinte mindegyik regényét elolvastam. Emlékszem a hetvenes évek végén, mikor az Abigél című könyvéből forgatott tévéfilmsorozat ment, a vetítés alatt - kis túlzással- az ország a TV előtt ült. Többször olvastam a Régimódi történetet is, ez sem kerülhette el a megfilmesítést. Az ajtó című könyvéből készült színházi darab is méltán volt sikeres. De hosszan sorolhatnám még műveit. Gazdag írói pálya adatott meg Szabó Magdának, aki tavaly 2007-ben halt meg, kilencvenéves korában.
Engem legjobban utolsó könyve a Für Elise érintett meg. Röviden idézek a fülszövegből: „Az élet kilencedik évtizedében elkerülhetetlen a múló idővel való szembenézés: az író makacsul kitért minden, kamasz-, majd fiatal felnőtt életére irányuló kérdés elől. Most feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel valaha megesett……..”
Sokan és sok helyütt próbálták megmagyarázni könyvei sikerének titkát. Mi a titok? Szerintem nincs titok. Gyönyörűen ír, regényei nagyrészt családjáról, szeretteiről szólnak, az emberi kapcsolatokról, melyek, örömet és fájdalmat adnak, gyakran egyszerre mindkettőt. A történeteket olvasva pedig sok mindent megtudunk egy korról, a XX. századi Magyarország történelméről.
A másik kedvenc könyvemet (egyik) kedvenc színészemnek Nicolas Cage-nek köszönhetem. Minden filmet megnézek, amiben szerepel. Ha a film témája pedig a II. világháború, akkor többször is. Így esett, hogy „Corelli kapitány mandolinja” divatos kifejezéssel élve „two in one” felkerült kedvenc filmjeim listájára. A film 2001-ben készült.Nem sokkal később , 2002-ben megjelent a könyv is, ami legalábbis nálam „überelte” a filmet. A regény egészen más stílust képvisel, mint a film, ami valljuk be őszintén, kicsit szirupos (de jó!!!).
A háború egy igaz és megrendítő eseményét meséli el, ami Görögországban történt az olasz csapatokkal, a szerelmi szál –természetesen- nem maradhat ki (ebből) a könyvből sem. Többet nem árulok el…Az íróról, Louis de Bernières-ről pár szót. Angol, 1954-ben született, mielőtt írni kezdett volna, autószerelő, motorbiciklis hírnök, kertész és angoltanár volt. Ez a könyve tette igazán híressé, 11 nyelvre fordították le. (Ha érdekel Bennetek, boldogan kölcsönadom a fent ismertetett könyveket és a filmet.)

Aktuális

Október 16-án
nyilt és november végéig látható könyvtárunkban Horváth Csilla és Mangliár László 12.C osztályos tanulók kiállítása „BEST OF HCSML” címmel. Mint minden kiállítás alkalmából, most is kaptunk ajándékba két művet. Csilla tollrajzának címe: A fa lelke, Laci képét pedig Quentin Tarantino: Ponyvaregény című filmje ihlette.
Gazdag képanyag, változatos technikák és témák, tehetséges alkotók.
További sikereket kívánunk (nem csak) a művészi pályán!





Október 11-én
Megalakult a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár olvasóköre. A kör nyitott, bárki, bármelyik olvasóköri ülésre eljöhet, egyetlen ajánlásunk van, a könyvet, amiről szó esik, illik elolvasni.
November 13-án, csütörtökön 17 órakor találkozunk legközelebb, a megyei könyvtár földszinti előadótermében. Dragomán György: A fehér király című könyvéről beszélgetünk.
Az író, iskolánk egykori diákja, 1992-ben érettségizett. Édesanyja Tiszai Katalin tanárnő harmadik éve tanít iskolánkban magyart.
Könyvét már 28 nyelvre lefordították, ezzel maga mögé utasította Madách Imre: Az ember tragédiája c. színművét, ez utóbbit 25 nyelven adták ki.
Dragomán György könyve 2005-ben jelent meg, azóta a harmadik kiadás kapható. Ez is rekord. Az idén ősszel a frankfurti könyvvásáron (is) érdeklődés és siker övezte. Méltán.
A fiatal író honlapja: http://www.gyorgydragoman.com/



Október 10-én
Tini galopp
Játékos könyvtári nap a NymE SEK könyvtárában
( rövidítés feloldása még rövidebben: a főiskola könyvtárában)
-gyalog galopp Szombathelyen
-digitális erőd játék
-könyvtári kvízjáték

A versenyen 27 csapat indult Szombathelyről ill. Vas megyéből. Iskolánkat két
csapat képviselte 10.A osztály ”Tündék” : Brodarics Réka, Joó Gabriella, Kapui Cintia
10.B osztály „Kunigunda” : Csák Judit, Galántai Laura, Szabados Ivett
A versenyen a 14. (Tündék) és a 15. (Kunigunda) helyet sikerült megszerezni.
GRATULÁLUNK!

A hónap rejtvénye

„Ez a város születésem helye…
ma a Perint habjával van tele,
úszik a híd, düledezik a partfal,
ó bár oltalmazná ezer angyal"


1.) Ki írta a fenti idézetet?
2.) Mikor és milyen esemény kapcsán?
3.) Hol található az idézet? Nem könyvre gondolok, hanem ércre(!). Könnyítésképpen, annyit hogy, iskolánkhoz nagyon közel.
4.) A 3. feladat megoldását digivel fényképezd le, és küld el ide.
5.) Aki az első hibátlan megoldást elküldi (1-4.pontig) AJÁNDÉKOT KAP!!!!!
6.) Türelmetlenül várom, hogy átadhassam.

2008. november 2., vasárnap

NLG könyvtárának nyitvatartása 2008/2009

Délelőtt

Délután

Hétfő

7.45-09.40

3. órában zárva

10.25-12.00

12.30-14.00

Kedd

7.45-09.40

3. órában zárva

10.25-12.00

12.30-14.30

Szerda

7.45-10.35

4. órában zárva

11.20—12.00

12.30-15.30

Csütörtök

7.45-12.00

12.30-15.00

Péntek

7.45-11.45

13.15-14.30

A könyvtár szolgáltatásai


  • A könyvtár állományának egyéni és csoportos helybenhasználata
  • A könyvtár dokumentumainak kölcsönzése
  • Az állományfeltáró eszközök használata(számítógépes adatbázis)
  • Tájékoztatás, irodalomkutatás
  • Könyvtárlátogatás, könyv- és könyvtárhasználati órák, illetve könyvtárban tartott órák
  • Előjegyzés
  • Könyvtárközi kölcsönzés
  • Számítógépek használata, Internet eléréssel
  • Könyvtári és könyvtárban tartott rendezvények szervezése, lebonyolítása

Az állomány nyilvántartása, feltárása

1996-ban döntenünk kellett, hogy a továbbiakban milyen módon tartjuk nyilván, tárjuk fel az állományt. Két lehetőség közül választhattunk: folytatjuk a hagyományos cédulakatalógust vagy  számítógépes könyvtári nyilvántartást vásárolunk. Ez utóbbi mellett több  érv szólt. Így 1997 tavaszán megkaptuk a Szirén integrált könyvtári rendszert, ami szinte minden könyvtári munkafolyamatra alkalmas. Gyorskeresője sokoldalú, számos adatelemre lehet keresni, különböző logikai műveletekre alkalmas. A hagyományos cédulakatalógust nálunk felváltotta a számítógép. Időben visszafelé haladva tártuk fel a dokumentumokat, így most 1978-nál tartunk, tehát 2004 és 1978 között minden  dokumentum már adatbázisból hívható.
A kölcsönzés nyilvántartása is számítógéppel történik, de minden kölcsönzött dokumentumot aláírás ellenében adunk ki.

Az iskolai könyvtár állományának nagysága, összetétele, gyarapodása

Az állomány három nagy csoportra oszlik:
  • Kézikönyvtár: ETO-szakrendben (szótárak, albumok, atlaszok, egy példányban beszerzett szakirodalom) Az  állomány ezen része nem, illetve korlátozottan kölcsönözhető.
  • Törzsállomány; a gyűjtemény kölcsönözhető, szabadpolcon elhelyezett része. Két nagy csoportosításban: ismeretközlő irodalom ETO-szakrendben, szépirodalom betűrendben. A törzsállományból letéteket alakítottunk ki a tantestületi szobában, a rajzteremben, a német szaktanteremben és a biológia szertárban.
  • Különgyűjtemények: Faludi-hagyaték, audióvizuális dokumentumok és  az érettségi vizsgákra félretett dokumentumok (szépirodalmi könyvek, atlaszok, szótárak).
A könyvtárban körülbelül 24.500 dokumentum található. 20 ezer könyv és 596 darab elektronikus dokumentum (videókazetta, CD és  DVD).
Évente közel negyvenféle folyóiratra fizetünk elő. 
Az iskolai könyvtár állománya az iskola tanulói és nevelői részére biztosítja a neveléshez-oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumokat. Állományunkat és gyűjtőkörünket egyedi módon meghatározza iskolánk típusa, pedagógiai programja, helyi tantervei és a kiemelt oktatási területek. A négy évfolyamos gimnázium évfolyamonként három osztállyal működik. A három osztály különböző képzési formát kap. Az „A” osztály emelt szintű angol nyelvi osztály. A „B” osztály általános tanterv szerint halad. A „C” osztályban pedig emelt szinten tanulható a matematika. Csoportbontásban folyik az idegen nyelvek, a matematika és  az informatika tanítása. 
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatási formái  is szerteágazók: szakkörök, diákkörök,  versenyre, ill. vizsgára felkészítő tanfolyamok, önképzőkörök várják az érdeklődőket. Iskolánkban az érettségizők 90-95 %-a jelentkezik felsőoktatási intézménybe. Ez a magasfokú továbbtanulási igény is nagyon meghatározza az iskola és ezen belül a könyvtár intellektuális színvonalát.

Az iskolai könyvtár története

Az 1948-ban induló Nagy Lajos Gimnázium könyvtárának alapját a két gimnázium könyvtára képezte. Pontosabban azok megmaradt állománya. Az iskolavezetés és a könyvtárosok kitartó munkája nyomán a gimnáziumnak a kilencvenes évekre gazdag, rendkívül igényesen összeválogatott állományú és szépen berendezett könyvtára lett. Több mint harmincezer kötetes törzsállomány, a díszteremben zárt szekrényekben elhelyezett muzeális értékű különgyűjtemény. Ez utóbbit az „alapító” gimnáziumok könyvei alkották. Az iskolai könyvtárnak jelentős periodika gyűjteménye is volt.
1995-ben, miután a rend visszakapta egykori épületét a Szombathelyi Önkormányzat, a Nagy Lajos Gimnázium és a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium 3-3 képviselője döntöttek a vagyonmegosztásról. Ennek értelmében a Nagy Lajos Gimnázium átadta az 1948 után beszerzett állományának 1/3-át, hogy az új egyházi gimnázium működési feltételeit már a kezdéskor segítse. Ezen kívül hiánytalanul vissszaadta az államosítás után a birtokába került, de egyházi tulajdont képező könyv- és folyóiratgyűjteményt. 
  Így körülbelül 20 ezer kötetes állomány költözött a Dózsa György utcai épületbe, illetve az iskola udvarán lévő tanműhelyekből kialakított könyvtárba. Az állomány részét képezte még a Faludi Gimnázium hagyatéka is, amely világi gimnázium lévén a miénk lett.
1996 őszén berendezkedett az iskolai könyvtár új otthonába, melynek ünnepélyes átadása ez év decemberében történt. Azóta folyamatos a nyitva tartás. A könyvtárunk 233 négyzetméter. Ez magában foglalja az előteret, a könyvtári termet és egy kis raktárat, ahová a nem kurrens dokumentumokat és a Faludi-hagyatékot helyeztük el

A Nagy Lajos Gimnázium

A Nagy Lajos Gimnázium 1948 szeptemberében kezdte meg működését a Premontrei Rendi Gimnázium államosított épületében. Nyolc kinevezett, négy óraadó tanárral és 161 tanulóval. A következő évben a gimnáziumot összevonták egy másik szombathelyi oktatási intézménnyel, a Faludi Ferenc Gimnáziummal. A humán és reálosztályokkal induló gimnáziumban 1959-től egy ideig szakközépiskolai osztályok is működtek. 1965-től  fokozatosan, szakosított tantervű osztályok indultak (matematika, orosz, fizika, testnevelés). Ezek 1978-ban a fakultatív rendszerű oktatás bevezetésével megszűntek. 1986-tól az általános tantervű osztályok mellett speciális német és angol nyelvi, valamint emelt szintű matematika osztályok várják az ide jelentkezőket.

1995-ben a Premontrei Rend visszakapta korábbi ingatlanjait, ezért iskolánk átköltözött a Dózsa György Általános Iskola felújított épületébe.