Április 22-én ünnepeljük a Föld napját. A nap elsődleges célja, hogy a
környezetvédelem időről-időre az érdeklődés középpontjába kerüljön.
Magyarországon 20., a világban 40. alkalommal tartják meg április 22-én a
Föld napját. Az életre hívója Denis Hayes, aki 1970-ben egyetemista volt, ma
viszont az alternatív energiaforrások nemzetközi hírű kutatója. 40 év alatt
elérte, hogy világszerte ezernél több szervezet vesz rész a Föld napja
programjainak lebonyolításában.A mozgalom jelmondata:
„Ki mondta, hogy
nem tudod megváltoztatni a világot?”.Ma már száznál is több ország
kapcsolódott be a programba.Ezen a napon szerte a világban olyan programokat
rendeznek, amelyekkel tanulmányozhatjuk a Földet és élővilágát, természeti
környezetünket.
Mára a világ eljutott arra a pontra, hogy a Föld napját nem csak ünnepelni
kell, hanem tenni, sokat tenni azért, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben
megóvjuk a levegőt, a vizeket, növényeket, madarakat, állatokat.
Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Elég
csak az utcán, autópálya mentén, vagy erdőinkben végig menni. Mindenhol
szeméttel találkozunk. Egyre aggasztóbb a helyzet.A legsúlyosabbak, a talajt,
vizeket és a levegőt mérgező hulladéklerakók, az atomenergia használata, a
szennyező ipari üzemek, az autópályákból és városi gépjárműforgalomból származó
egyre súlyosabb légszennyezések, a fogyasztói társadalom által termelt
hulladékok hegyei, a természeti értékek eltűnése, fajok kipusztulása, a vadon
kiirtása...
A Föld Napja, és az ilyenkor szervezett programok, megpróbálnak kicsit
rámutatni, milyen lenne a helyes és követendő életmód, és hogy egyénileg mit
tudunk, tudnánk tenni környezetünk védelméért. A legfontosabb, hogy ne csak
beszéljünk ezekről a dolgokról, hanem tetteinkkel, életvitelünkkel mutassunk
példát.
Több mint 125 ország környezetért aggódó polgárai, civil szervezetei,
falvak, városok, iskolák, környezetvédõ szervezetek a legkülönbözőbb módon,
saját szervezésű programokkal tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a
napot. Célja, hogy tiltakozó akciókkal hívják fel a figyelmet a
környezetvédelem fontosságára.
A Föld nem a miénk, csak kölcsön kaptuk.
Gondoljunk gyermekeinkre, unokáinkra: hogy ők is szabadon lélegezhessék be a
levegőt, futkoshassanak a mezőn, a patak parton, kirándulhassanak tiszta
erdeinkben!Tanítsuk meg őket arra, hogyan védjék, tiszteljék környezetüket, és
a Földet, amin élnek!
Márai Sándor: Füveskönyv
(részlet)
Arról, hogy az ember része a világnak
Az ember, mérhetetlen gőgjében és hiúságában, hajlandó elhinni, hogy a világ
törvényei ellen is élhet, megmásíthatja azokat és büntetlenül lázadhat ellenök.
Mintha a vízcsepp ezt mondaná: „Én más vagyok, mint a tenger.” Vagy a szikra:
„Rajtam nem fog a tűz.” De az ember semmi más, mint egyszerű alkatrésze a
világnak, éppen olyan romlandó anyag, mint a tej vagy a medve húsa, mint minden,
ami egy pillanatra megjelenik a világ nagy piacán, s aztán, a következő
pillanatban, a szemét- vagy a pöcegödörbe kerül. Az ember, testi mivoltában,
nem is magas rangú eleme a világnak; inkább csak szánalmasan pusztulásra ítélt
anyagok összessége. A kő, a fém is tovább él, mint az ember.