Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény

KÖSZÖNTŐ

„Amit teszünk, csak csepp a tengerben,
De e nélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger.”
(Mater Theresa)

Intézményünk alkalmazotti közössége és diákjai nevében köszöntök minden érdeklődőt a Rumi Többcélú Gyógypedagógiai Intézmény honlapján. Bízom abban, hogy a következő oldalak betekintést nyújtanak iskolánk diákjainak életébe, és az intézményben folyó tartalmas szakmai munkába. A Rumi Óvoda Fejlesztő és Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Gyermek és Diákotthon céljait és feladatát tekintve is különleges intézmény. Egész működése során azok felé fordult - és így teljesítette feladatát -, akik sorsukban a legszerencsétlenebbekként indulhattak az életbe. Ez az intézmény volt az egyetlen - és nem volt erre más eszköz -, ami reményt adhatott a reményét vesztetteknek, örömre fordíthatta a keserűséget, és azoknak biztosíthatott jövőképet, akikről sérülésük miatt már szinte mindenki lemondott.
Az itt dolgozó gyógypedagógusok és segítőik nem ismerték a lehetetlent. Ők tudták, hogy az ide érkező - beszélni, menni alig tudó apróság, aki többnyire testben és lélekben megtört, elkeseredett és édesanyjába kapaszkodó gyermek - egyszer majd nevetni, szeretni és emberként élni képes felnőtt lehet. Birtokában voltak és vannak annak a titoknak, aminek köszönhetően ebben az intézményben jobbára csak boldog gyermekarcokat lehet látni, és a szülők is megtanulhatják és megélhetik azt a csodát, amiben már régen nem reménykedhettek: jogos büszkeséggel nézhetnek gyerekeikre.
Mi itt tudjuk azt, hogy minden ember okkal jött a világra, és mindenkinek megvan a helye benne. Mi nem teszünk mást, csak megpróbáljuk megkeresni, megtalálni a reánk bízott fogyatékkal élők helyét, feladatát és szerepét. Többnyire sikeresen.
Hogy hogyan? Azt nehéz megfogalmazni, de a lényeg, hogy türelem, megértés és szeretet kell hozzá.
Gyakran megszólítanak és megkérdezik tőlünk: hogyan bírjuk ezt a munkát? Mennyien nem tudják, és nem is érzik át, hogy ez nem munka, s nem is egyszerűen hivatás. A gyógypedagógus egy különös életformában él, és nagyon boldog, hogy ebben élhet. Én meggyőződéssel vallom: nincs ennél szebb és jobb hivatás az életben, és akik végzik, ha még egyszer születnének, bizonyára megint ezt választanák.
Tudjuk, hogy nekünk is kötelességünk továbbadni tudásunkat, de ez bizony nem könnyű feladat. Mindnyájan csendben végezzük a munkánkat. Kinek jut eszébe az, hogy másnak is el kellene mondanunk: hogyan sikerült, több évi munka után megtanítani Katikának leírni az „a” betűt, vagy hogyan tanult meg Lacika kapaszkodás nélkül lebicegni a lépcsőn. Néha meg is rónak minket azok, akik azt hiszik, hogy ez alapvetően nem belülről jövő dolog, és egészében tanítható, tanulható. Mi azt valljuk, hogy a szemléletet, az elhivatottságot kell továbbadni, persze szükségszerűen elsajátítva a szakma legfontosabb szabályait, praktikus fogásait.
Bízom abban, hogy portálunk közvetítésével az érdeklődő, valamint a ránk szoruló személyek, szülők kielégítő információk birtokába jutnak.
Mi a sérült gyermekekért, és a családokért vagyunk.

„Teljes joguk van ember módra élni
a Véletlen hínárából kimentett
sebzetteknek a Törvény terén;
joguk van játszani, remélni, látni,
tanulni, emlékezni, hinni, tenni,
lebírni tébolyt és kora halált…”
(Garai Gábor)

Tisztelettel:













Kerekes Ferenc Béla
igazgató

Az intézmény honlapjának címe: www.rumkastely.hu