Bajnokok reggelije

Kurt Vonnegut Jr. regénye adta az ötletet a régóta tervben lévő interjú címéhez.

A cikk elkészítéséhez ösztönzés nagyon is volt Ági néni részéről, csak hát az idő, a kedv, a halogatás, meg az egymás után szaladó napok…

De ezennel bemutatom, kedves olvasók, egy újabb bajnokunkat, Jelencsics Dorinát, aki ebben az évben kezdte meg tanulmányait az NLG-ben.
Az interjú ismét levelezés útján jött létre. Ezt a kérdést olvashatta Dorina először:
"Mióta űzöd ezt a sportot?"
"Nyolc éve" - kaptam a választ, amit olvasva elismerően bólogattam; körülbelül hat éves kora óta folyamatosan edz.
"Mit szeretsz benne a legjobban, és mi az, amit nehezebbnek tartasz?" - kérdeztem másodszorra, mintegy sugallván alapelvemet; mindenben ott van az imádott, és a... hmm... nem igazán kedvelt. "Legjobban az ugrást és a korlátot szeretem, de ez általában ingadozó. Hát nehezebbnek nem a szereket tartom, hanem inkább néhány elemet, de az én mumusaim a lazasági elemek."
"Vannak-e komolyabb céljaid a jövőben a tornászléttel kapcsolatban?" - érdeklődtem a jövő felől. Megfontolt, érett választ kaptam:
"Én általában apránként szoktam célt kitűzni magam elé, először is a következő cél az EB lesz."
Aztán persze az én nagy mumusom (nem a lazasági elemek), az idő is szóba került, hiszen én úgy csodálom mindig az olyan embereket, akik jól, és hatékonyan be tudják osztani az idejüket:
"Hogy tudod összeegyeztetni a gimivel?" – pötyögtem, mert ez volt számomra a leginkább érdekes kérdés.
"A délelőtti edzések miatt az első órákról le szoktam maradni, ezért ezeket be kell pótolnom, a délutáni edzések meg már nem lógnak bele az iskolai tanórákba."
Ó, apropó, ha már az iskolánál tartottunk: "Hogy tetszik nálunk az élet az enelgében?" A választ most nem egy megfontolt sportolótól, hanem egy tipikus, talán kissé megszeppent kilencedikestől olvashattam.
"Legelőször még furcsa volt, hogy új iskola, új osztálytársak, új tanárok, de idővel hozzászoktam. És a mostani helyzetet nézve örülök, hogy ebbe az iskolába kerültem, kedvesek a tanárok és a diákok is. Ezen kívül az iskola is szép.",

Mivel egészségesen étkezni, főként reggelizni nagyon fontos (és itt „jön be” a cím!!!): "Végül, de nem utolsó sorban; mit szoktál reggelire enni?"
"A reggelim mindig más valamikor egy kis tál zabpelyhet eszek, valamikor joghurtot, vagy egy fél kenyeret."

Kustos Julcsi 10/A