2011. szeptember 27., kedd

"Ez tényleg szerelem"


...avagy a magyar dal, a magyar szó napja a Nagy Lajos Gimnáziumban
(2011.szeptember 23.)






Megszaporodott egy kicsit a tavalyi Magyar Kultúra Napján összegyűlt tömeg; öttel több tanár, négy osztállyal több "enelgista". Az iskola sportterme már nem elég, a Haladás sporttermében ültünk, a nagyobb hely ellenére is nagyjából egymás nyakában. Lassan elkezdődött a műsor. Egy darabig még a sustorgó hangzavar volt az úr, de lassan elült a zajtömeg, és hallgattuk a szavalatot, a nyitó szavakat. Négy volt pedagógusunk is velünk volt ezen a nem hivatalos ünnepségen, amit a 11.A osztályos tanulók méltó tisztelettel, és igyekezettel tártak elénk.
Talán a "sokszínűség" volt a jelszavuk, amit az idén először megtartott műsor összeállításához választottak. A tavalyi Magyar Kultúra Napja nevű ünnepség programja volt nagyjából a repertoár, de mégsem mondhatom, hogy unalmas volt a viszontlátás; újra együtt énekeltük az örökzöld slágereket, újra összedugták a fejüket az osztályok a feladatlapok felett, és ami még fontosabb, újra átjárt minket az örök, és visszavonhatatlan összetartozás érzete. Annak az érzete, hogy bármit elvehetne tőlünk a nagy Isten, pár dolog mégis megmaradna nekünk; a drága anyanyelv, a néha búskomor, de gyönyörű magyar zene.
Hallhattunk zongorán négykezes játékot, fuvolát, hegedűt. Láthattunk régi reklámokat, felvételeket, valamint láthattunk és hallhattunk egy - a gimnázium diákjaiból összeverbuválódott - kórust. Jelenlétükkel megtisztelt minket három tőlünk kimaradt fiatalember; Márfi József - akit sok-sok zeneszámban hallhattunk énekelni, Sümegi Tamás, aki egy produkció színpadra vitelében segédkezett, valamint Kiss Gábor, aki a hangosítást intézte, és akinek sajnálatos módon saját műsorszáma (egy 30Y feldolgozás) időhiány miatt elmaradt.
Nem áll szándékomban leírni a napnak a pontos menetét - hiszen nem is tudnám. Leginkább tolmácsolni szeretném a diáktársak nevében a köszönetet. Ez a pénteki nap, nem csak egy olyan nap volt, amin felsóhajtottunk 'hurrá, elmaradnak az órák', hanem egy olyan nap, amiben mi is aktív szereplőkké váltunk. Egy olyan nap, ami sokáig emlékezetes marad. A magyar dal, a magyar szó napja.
Link
Kustos Júlia 10/A

kísérőként: http://www.youtube.com/watch?v=VluEy1lvSfw&feature=related


Őszinte elismerésünk és köszönetünk Gájer Zsuzsanna tanárnőnek és minden egyes szereplőnek!!!

Sümegi Brigi (12/B) már feltette a rendezvényről készült fotóit a Királyi Képtárba. Nagyon sok, nagyon jók!!!!!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése