2010. február 20., szombat

Csokonai Vitéz Mihály élete rímekbe szedve

Középre igazítás

Csokonai Vitéz Mihály


Debrecenben született 1773 táján.
S mivel édesapja korán beadta a kulcsot,
Édesanyja(hogy eltartsa a családot)kosztos diákokat tartott.
Felvilágosult költőnkre jó hatással lehetett volna a kollégium,
többek között megtanult ott olaszul, görögül,németül és franciául.
Tanárai már-már a leendő professzort látták benne,
ezért is lett ő a gimnáziumi poétaosztály vezetője.
De csakhamar rovására írták,hogy nem kedveli már a teológiát,
s azt is tudatába vésték:nem becsülik pedagógiai módszerét.
S már csak egy csepp kellett a pohárba,hogy ő átessen a ló túlsó oldalára,
így hát nem ok nélkül rákenték,hogy a legáción gyűjtött pénzt meglovasította.
Mindezekért 1795-ben derékba törték reményekkel teli életét,
de öntudatból ő sem tette össze a debreceni kollégiumért a két kezét.
Ezek után megpróbált tisztes polgári állást keresni,
de helyette csak Lillával tudott szerelembe esni.
De mivel Lilla mással osztotta meg a staférungot,
Csokonai néhány évig a Dunántúlon bolyongott.
Végül aztán segített rímfaragó barátján,
Sárközy István,somogyi alispán.
De 1800-ban Csokonai visszavágyott a nyomorba,
s Debrecenbe gyalog indult útra.
Tüdőbaja súlyosbodott,kedélyállapota romlott,
rousseau-i szentimentalizmusa emberkerüléssé fokozódott.
Már nem élhette meg művei nyomtatásba kerültét
Harminckét éves korában fejezte be fiatal életét.
Műveinek értékét a stílusirányzatok sokszínű palettája adja,
fiatal éveiben olasz hatásokra szerelmes verseit a rokokóban alkotta,
mely a barokk monumentalitását elvesztő változata.
Jellemző ezekre a versekre a miniatűr forma,
s olykor meglelhető bennük a finom erotika.
Ily művet írt Lillához Egy tulipánthoz címmel,
melyet előadhatunk ütemhangsúlyosan és időmértékesen,tehát szimultán verseléssel.
Később aztán megérintette poétánkat a pictura és a sentencia varázsa,
így váltott a klasszicizmusra.
S míg a Konstancinápoly Voltaire egyházellenességét csipkelődve visszhangozza,
Az estvében a romlott társadalommal szemben Rousseau felfogását osztja.
Verseit újra meg újra elővette,csiszolgatta,
Horatius tanácsát megfogadva.
S bár Lilla szerelme rövid ideig boldogságba ringatta,
elvesztése a szentimentalizmusba taszította.
Kudarcait,kitaszítottságát a tihanyi visszhangba kiáltotta,
s költeményeiben lassan megjelent halálvágya.
Felsírt társadalmi megbántottságának panasza a Magánossághozban,mely elégiko-óda,
s benne újszerű a strófa.
Bár megtévesztő a kronológia,de az is hiba volna,
ha a népiesség a költészetéből kimaradna.
Népies helyzetdalaiban már a magyar parasztdalok nyelve,ízlése is benne van,
Ilyen a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban.

A fenti költeményt írta Horváth Diana (10/B). Szerintünk Dia roppant eredeti megoldást ajánl, hogyan lehet egy életrajzot sokkal érdekesebben, hatékonyabban, de mindenképpen szórakoztatóbban megtanulni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése