Kirándulás Budapestre
December 10-én a 11.c és a 11.a osztály egy része a szokásosnál is korábban kelt, hogy elérje a vonatot, amivel Budapestre ment. A vasútállomáson gyülekezők arcán nem látszott fáradtság, s a vonatúton is mindenki elemében volt. Leginkább talán a mi Danink, aki egyik pillanatban még szájtapsolt, a következőben pedig a Harry Pottert fütyülve szórakoztatott minket.
Mikor megérkeztünk, utunk először az Iparművészeti Múzeumba vezetett. Az időszakos és állandó kiállításon szecessziós stílusban készült bútorokat csodálhattunk meg. A tárlatvezetés során megismerhettük a szecesszió hazai képviselőit, a múzeum történetét, és egyes bútorok rendeltetését.
Ezután kisebb csoportokra oszoltunk, hogy egy jó ebéd reményében levadásszunk egy KFC-t vagy egy Burger Kinget. Végül tele hassal útnak indultunk, hogy bejárjuk az Andrássy utat. Megtekintettük az Operett Színházat, híres színészek lábnyomait (pl. Jordán Tamásét, Törőcsik Mariét), és az adventi vásár ottani részét, sétáltunk a Párizsi Áruház és az Operaház előtt. Utunk a Deák térre vezetett, ahonnan együtt indultunk tovább a Magyar Szecesszió Háza felé. Útközben láttuk a Szent István Bazilikát, a szintén szecessziós stílusban épült Postatakarékpénztárt, és végül a Magyar Szecesszió Házát. Majd átsétáltunk a Parlamenthez, ahol felnézhettünk nem csak az épületre, hanem az ország karácsonyfájára is. A kiadós sétától immár felmelegedve ismét útnak indultunk, hogy megnézzük az itt található kültéri szobrokat (pl. Kovács Béláét, József Attiláét). A Duna partján végigsétálva gyönyörködtünk a budai oldalban, s a Párizsi Udvaron áthaladva a Vörösmarty térre érkeztünk.
A Váci utca felől jövő nézelődő karácsonyi hangulatba kerül: az utca égősorokkal feldíszítve vezet a térre, ahol egy szépen feldíszített fenyő fogadja a látogatót. A levegőben sült ételek és forralt bor illata terjeng, valahol karácsonyi dalokat játszanak, s árusok kínálják portékájukat: apró ajándékokat, mézeskalácsot, szép sálakat, de volt olyan árus is, aki inkább hagyományőrzőknek kedveskedett, s áruba bocsátotta jobbnál jobb íjait, nyilait.
Miután kigyönyörködtük magunkat, s vettünk néhány apróságot, visszaindultunk a pályaudvarra. A hazafelé vezető úton már senki nem volt olyan aktív, mint reggel: néhányan aludtak, mások beszélgettek, s még Dani is pihentette kezét és száját.
Mikor fáradtan, sajgó végtagokkal leszálltam a vonatról, azt gondoltam: Igen. Ez egy fantasztikus nap volt!
Pócza Gabriella
11/A
Bővebben: www.magyarszecessziohaza.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése