N. Zs.
Azt szeretnénk először kérdezni, hogyan teltek a gimnáziumi évei? Milyen
osztályközössége volt?
Cs. R.:
Keszthelyen, a Vajda János Gimnáziumban tanultam. Az általános iskolát Pápán
végeztem, utána kerültem Keszthelyre, ahol nem voltak ismerőseim, barátaim Az
első hónapok nehezen teltek, de aztán barátokat találtam és végül nagyon
szerettem oda járni.
N. Zs.
: Voltak olyan tanárai, akik máig megmaradtak Önben, esetleg befolyásolták,
hogy később tanári pályát válasszon?
Cs. R.: Magyar
tanárom és osztályfőnököm, a költő és író Lőrincz Lajos volt a legnagyobb
hatással rám. Nem is olyan régen az osztálytalálkozón beszélgettem vele, szinte
semmit sem változott. Nagyon szerette az osztály, igaz, hogy az óráin néha más
könyvet is olvasgattunk a pad alatt, nem csak a tananyagot.
V.B.:
Mi szeretett volna lenni gyermekkorában?
Cs.R.:
Nem volt határozott elképzelésem. A humán tárgyak felé vonzódtam. A gimnázium
végén először irodalom-esztétika szakra jelentkeztem Pécsre. Nyolcszoros volt a
túljelentkezés, nem vettek fel. Egy évig óvónőként dolgoztam. Utána
próbálkoztam Szegeden a töri-földrajz szakkal, ez sikerült, bár ide is hasonló
arányú volt a jelentkezés. Akkor még nagyon népszerűek voltak a tanári szakok.
N. Zs.
: Milyen érzés volt frissen végzett tanárként bemenni az iskolaajtón?
Cs. R. : Tanár
éveimnek az elején nehéz volt beleszokni abba, hogy néhány év választ el a
diákoktól. Nem volt könnyű megtalálni a kellő távolságot, el kellett telnie
néhány évnek mire ezt sikerült megszokni, kezelni. Akkor vált könnyebbé a
tanítás, mikor a gyerekeim születése után folytattam a tanítást. Most, hogy a
fiaim is kamaszok, talán jobban átérzem ennek a korosztálynak a problémáit.
N. Zs.
: Mennyiben befolyásolta a gyermekeinek az iskolaválasztását az, hogy Ön itt
tanít?
Cs. R.:
Hát igen, most a négytagú családból hárman ide járunk… Először le akartam
beszélni a fiamat, mert úgy gondoltam, nem egészséges, hogy oda járjon iskolába,
ahol az édesanyja dolgozik. Nem sikerült, mert határozott elképzelése volt,
hogy ide szeretne jönni, és már kiskorától bejáratos volt a suliba, otthon
érezte magát. A kisebbet már meg se próbáltam befolyásolni. Nem bánom, hogy így
alakult, hiszen nem tanítom őket és így semmi összeférhetetlenség nincs az egészben.
N.
Zs.: Mint tudjuk, történelem és földrajz szakos. Melyik áll Önhöz közelebb?
Cs. R. :
Legközelebb a természetföldrajz áll hozzám. Szeretek túrázni, utazni és ezt a
tanításban is kamatoztatni tudom. Érdekes, hogy a történelmet jobban szeretem tanítani.
V.B.:
Ha már történelem, melyik korszakot tartja a kedvencének?
Cs.R.: A
magyar történelemben a dualizmus korát, az egyetemes történelemben a
hidegháborút szeretem a legjobban.
V.B.:
Említette, hogy szeret túrázni. Van olyan hely ahova feltétlenül szeretne
eljutni?
Cs.R.: Nagyon
sok helyre szeretnék még eljutni. Észak-Afrikában Egyiptomba, Marokkóba vágyom.
Európában Franciaország vonz: a Loire-völgye, Provence, Párizs. Új-Zéland is
gyönyörű ország, bár egy barátnőm szerint, aki járt már ott, olyan szinten
túlszabályozott ország, hogy a ledeszkázott turista ösvényekről le sem lehet lépni.
A Közel-Kelet is nagy kedvencem, de ez a térség manapság nem túl biztonságos.
N.
Zs.: Mivel tölti a szabadidejét?
Cs. R. :
Unatkozni sosem unatkozom. Olvasok, színházba, moziba járok, kertészkedem, főzök,
több baráti társasággal összejárunk.
N.Zs.:
Említette, hogy szeret sütni-főzni, és mivel most voltak az ünnepek, azt
szeretnénk kérdezni, hogy van e valami hagyományos étel, amit minden évben
elkészít?
Cs.R.: A
mézes süti nálunk kihagyhatatlan. A gyerekekkel kis koruk óta együtt sütjük.
Négy-öt éve vált hagyománnyá, egy zsidó sütemény elkészítése, amit úgy hívnak,
hogy flódni. Ezt azért szeretem, mert minden íz és illat benne van, ami a
karácsonyhoz kapcsolódik.
V.B.: Bizonyára
van kedvenc könyve, filmje, zenéje?
Cs.R.: Ez
állandóan változik. Általános iskolában az ének-zene tantárgyat Kodály-módszerrel
tanultuk, néptáncoltam is. Ebből következik a népzene szeretete – mostanában
Szabó Balázs Bandáját hallgatok. Nagy kedvencem a Quimby, a komolyzenében
Bachot szeretem. Az irodalomban próbálom követni az aktualitásokat. Most
például egy Finy Petra könyvet olvasok, a Kettőket, mely kamaszoknak íródott. Sok
filmet nézek, nézünk. Régi nagy kedvencem A szárnyas fejvadász, a mostani
filmek közül a Csillagok között tetszett. Ha kultúráról van szó „mindenevő” vagyok.
V.B.:
Mit tanácsolna a mai fiatalságnak, hogy hogyan töltsék a gimnáziumi éveiket?
Cs.R.:
Minél több mindent csináljanak, ne csak tanuljanak! Sportoljanak, járjanak
moziba, színházba, szánjanak időt a barátaikra és ismerjék meg a világot! Találják
meg azt, amiben örömüket lelhetik és így talán az előttük lévő pálya
kiválasztása is könnyebb lesz!
Riporterek: Németh Zsófia 11/A, Vincze Bence 11/B
Fotó: Czirók Zoltán rendszergazda
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése