Múlt csütörtökön, azaz december 13-án virradt fel nagy téli
kirándulásunk reggele, amikor a 11/A osztály az "almaparknál" tartott
hajnali hét órakor gyülekezőt, várván a buszra, hogy amaz elrepítsen minket az
ausztriai Graz városába, egy kellemesnek ígérkező városnézésre.
Hallgatván az előrejelzésekre, -illetve saját tapasztalatból- azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindenki hat réteg ruhában, fagyoskodva toporgott a buszmegállóban, és várta a jóságos sofőr urat, hogy legyen kedves ajtót nyitni nekünk, ne kelljen a hidegben kint ácsorognunk. És persze fel is szállhattunk a buszra, s másfél óra múlva le is szállhattunk a buszról Graz belvárosától nem messze.
Hallgatván az előrejelzésekre, -illetve saját tapasztalatból- azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindenki hat réteg ruhában, fagyoskodva toporgott a buszmegállóban, és várta a jóságos sofőr urat, hogy legyen kedves ajtót nyitni nekünk, ne kelljen a hidegben kint ácsorognunk. És persze fel is szállhattunk a buszra, s másfél óra múlva le is szállhattunk a buszról Graz belvárosától nem messze.
Nos, innentől kezdve már nehéz lenne
időrendi sorrendbe állítani, mi minden történt velünk.
Emlékfoszlányaimban ott szerepel a Várhegyre való felkapaszkodás, a Mura folyó
fölött átívelő furcsa, XXI. századi stílusú építmény, az Óratorony
megcsodálása, toporgás az Óratoronynál, a fegyvermúzeum bejárása pincétől
padlásig, a szabadidőnk eltöltése, rohangálás vásártérről vásártérre,
forrócsoki vadászat, és nagy kérdőjelek a főutca díszletével kapcsolatban
(fenyőfák csúccsal lefelé lógázva)... Tehát csak egy hatalmas, színes
emlékörvény, összetett benyomása maradt meg bennem. De mindenesetre az
nagyon-nagyon pozitív, vidám, és maradandó.
Kustos Julcsi 11/A
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése