2009. március 9., hétfő
Sugár Viktória: Lo-logopédusnál
Sajnos ezen én már nem tudok segíteni. - mondta egy ötéves kislány szüleinek az óvodai logopédus. A lány dadogott, és kivételes esetnek számított, ha egy hangot úgy ejtett, ahogy kellett volna. A beszédhibás kislány azóta szépen beszélő nagylány lett, de ez a mondat azóta is eszébe jut néha. Azon is el szokott gondolkodni, hogy mi lett volna, ha szülei nem viszik el egy kiváló kőszegi logopédushoz.
Ezt a kiváló logopédust, Kiss Gyulát invitáltam beszélgetésre, és faggattam ki a beszédhibák „természetéről”. Egy szerencsés ember dadogással maximum filmben találkozik, ahol sokszor ezzel fejezik ki egy karakter félszegségét, butaságát vagy gyávaságát. A valóság azonban ennél egy kicsivel bonyolultabb.
- Mikor kezdett el érdeklődni a logopédia iránt?
- Eredetileg általános iskolában tanítottam, 1959-ben helyeztettem át magam Kőszegre, az akkor alapult logopédiai intézetbe. Izgalmas volt, az egész ország területéről odaküldött nagyon súlyos beszédhibásokkal foglalkoztunk. 1962-ben fölkértek, hogy csatlakozzak a Fonetikai Logopédiai Társasághoz. Beleegyeztem, és tíz év múlva vezetőségi tag lettem. Itt már régen nem volt kérdés, hogy életem végéig a logopédiával fogok foglalkozni.
- Milyen okai lehetnek a dadogásnak, vagy a betűtévesztésnek?
- A beszédhibákat három fő csoportra lehet osztani. Az első az, amikor a beszédközpont sérül például agyvérzés során, vagy egy baleset következtében. Az „sz” „z” „c” és „r” betű hibáinak oka általában a száj téraránytalansága. Például túl rövid vagy túl magas a szájpad, esetleg túl nagy a nyelv. A harmadik csoportba soroljuk a pszichológiai alapú beszédhibákat, ide tarozik a dadogás és a hadarás. Ezek közvetlen oka lehet koraszülés vagy ijedtségélmény
- Maradjunk most a legutóbbi csoportnál. Mit értünk ijedtségélmény alatt?
- Ez gyakorlatilag bármi lehet. Egy mérges kutya, egy félelmetes figura a tévében. Találkoztam olyannal, aki egy robbanás után egyszerűen nem tudott megszólalni.
- Hogy lehet helyrehozni a dadogást?
- Ennek a beszédhibának két oldala van: a technikai és a pszichológia oldal. Mindkettő ugyanolyan fontos, de kezdetben a pszichológiai erősebb. Nagyon sok negatív hatás éri a beszédhibásokat a külvilág felől. A dadogás egy olyan tényező, ami meggátolja a társadalomba való beilleszkedést. Egy állásinterjún nincs esélye a dadogónak, egy szóbeli vizsgán is óriási hátrányt jelent. Ezért nem csoda, hogy egyre félénkebbé válik, pedig a kialakult helyzetért nem ő a hibás.
- Ha egy pszichológus feloldja ezeket a gátlásokat, előfordulhat, hogy a probléma magától megoldódik?
- Nem. Ugyanis a beszédhiba egy idő után beidegződik. Ezt a beidegződést olyan eszközökkel lehet feloldani, amit a logopédus ismer. Gyerekeknél nagyon könnyen fel lehet bontani egy rossz reflexet. Felnőttet nehezebb kezelni, hiszen ez a reflex már nagyon feszes és begyakorlott. Felnőttekkel is foglalkozom az egész ország területéről.
- Most is tanít?
- Ismerősöket, illetve olyanokat, akik kihívást jelentenek számomra. 74 évesen az ember már visszavesz a tempóból.
- Kapott kitüntetéseket, díjakat munkájáért?
- Igen. Ilyen például a Kempelen Farkas- emlékérem, az Arany Katedra Díj vagy a Szolgálati Emlékérem. Kiteszem őket a falra, de nekem nem ezek az igaz kitüntetések. Az igazi kitüntetés, hogy látom a munkám gyümölcsét, és érzem, hogy segítettem.
( Utóirat: Ezen a ponton szükséges megjegyeznem, hogy a cikk elején szereplő lány én vagyok. Ha valaki eddig még nem jött volna rá.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése