Reggel háromnegyed 6 –kor
találkoztunk évfolyamtársainkkal a vasútállomáson. Bár a felkelés nehézkes
volt, de mire odaértünk a vonatunkhoz már minden álmosság elillant a
szemünkből! Az út hosszú volt, 4 órán át keresztül utaztunk. Majd 10 körül
megérkeztünk. Gyönyörű idő volt Budapesten. Sokan meg is bánták, hogy elhozták
kabátjukat. Az évfolyamot csoportokra osztották fel. Valaki az Irodalmi
Múzeumba mehetett el, mi pedig az Iparművészeti Múzeumba juthattunk el, hogy
megismerhessük a szecessziót. A mi csoportunkkal tartott Szikszainé Pallósi
Patrícia, Pulay Teréz és Kovács Kata tanárnő.
A múzeumban gyönyörű mintákat láthattunk. A végén még kipróbálhattuk a
homokfestést is, amelyet „nagyon kreatívan” készítettünk el:) Ezután kaptunk
másfél óra szabadidőt. Sokan éhesek voltak és megkeresték a legelső éttermet,
kávézót, de volt , aki „plázázott” szabadideje alatt. Majd ismét összegyűltünk
a múzeumtól nem messze kijelölt helyen. És elindultunk metróval, ami
szombathelyiként számomra megszokhatatlan. Az a sok ember, de sokat nevettünk:)
A következő program az volt, hogy keresünk a környéken szecessziós épületeket,
de ez csak kisebb- nagyobb sikerrel jött össze. A Keleti pályaudvarról 4 órakor elindultunk vissza Szombathelyre és
azt gondoltuk, hogy visszafele biztosan álmosak leszünk, de éppen ellenkezően, egész hazáig idézgettük a kirándulás alatt
történt vicceket, történeteket. Összefoglalóan szerintem mindenki nagyon jól
érezte magát és köszönjük tanárainknak, hogy bevállalták velünk ezt a
kirándulás. Egy felejthetetlen napot ajándékoztak nekünk!
A beszámolót és a képeket Lengyel Liza (11/B) küldte. Köszönjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése