Bízzunk

A jégarcú világban meg lehet fagyni.
Egy fegyverünk van: szeretetet adni.
Mert ütéstől nem törik a szívek jege,
csak melegségünknek van átütő ereje.

Csak kifogyhatatlan hitünk kovácsolhat
erős páncélt, mi segíthet átélnünk
minden nehézséget, amíg egy szép nap
már nem kell többé semmitől félnünk.

Mielőtt túl késő, tíz körömmel
kaparjuk omlásig a falakat,
azután vagy bánattal, vagy örömmel
éljünk, de szeretetet adjunk,
ez a szép feladat ránk marad.

Nem tagadjuk meg mástól, amit ő is érdemel,
felemeljük magunkhoz, aki lábainknál térdepel,
aki kér, az kap tőlünk, akiben hiszünk,
az a testvérünk, akiben már nem bízunk,
abban is belül bízva-bízunk.

Sümegi Tamás