Néha ami tegnap volt,
Még arra sem emlékszik az ember,
Hát még régen elrabolt
Fordulatos évtizedekkel
A háta mögött?
Csak arra, ami túl rossz, túl jó,
De amit anyu az orrára kötött,
Azt elvitte az idő, ez az emléklopó.
Lassan peregnek néha a percek
Nekünk, közben röpül az idő,
Csak mi maradunk le,
És már itt is a jövő.
Sokáig tart egy emberöltő,
És történhet akármi,
Egy fa kisarjad s kidől
Életünk alatt, szóval bárki
Mondja, hogy rövid az időnk,
Válaszolnunk kellene:
Bárcsak annyi pénzünk,
Mint másodpercünk lenne!
A pokolba a jövővel,
Azzal törődj, ami most van,
Törődj azzal, amivel
Tudsz is éppen, és halkan
Beszélgess az idővel,
Hogy adjon még magából,
Mert még tapasztalt fővel
Sem láttál eleget a világból.
Sümegi Tamás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése