Fényesen, fényesen

A fenti címmel jelent meg volt diákunk, Sümegi Tamás első verseskötete. Tamás tavaly végzett, szeptembertől már Piliscsabán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (germanisztika-német) folytatja tanulmányait. Verseit olvashattátok itt a blogban is, de szerintem legemlékezetesebbek a rapjei voltak, melyeket az évzárókon adott elő - nagy sikerrel.
A karcsú kis kötet borítóját osztálytársa, Sági Krisztina tervezte-rajzolta, akinek a képeit már az elmúlt években is megcsodálhattuk.
A kötet nyolc versciklust tartalmaz, melyekben megismerhetjük, hogy szerzőjük mit gondol életről, halálról, szerelemről, Istenről. Vagyis az élet nagy kérdéseiről. Könyve előszavában Tamás ezt így foglalja össze:"...a világ - bár nem mindig vagyunk a szerencse kegyeltjei, és sokszor nehéz dolog élni - tele van gyönyörűséggel. És sosem hiábavaló tenni, remélni, hinni."
Én most a haikukból válogattam.

Leng eső-függöny,
rojtos alja végigcsap
a tócsatükrön.

***

Levélingásban
tűnik el a nyár, de míg
levél ing, nyár van.

***

Gondjaim ezrek,
és a legsúlyosabb gond
az, hogy szeretlek.

***

Talán nem az idő
érlel itt türelmesen,
de a türelem.

***

A kötet szerzői kiadásban látott napvilágot, kereskedelmi forgalomba nem került. Ára 600Ft. A könyvtárban -bár korlátozott számban- de várja olvasóit.