Kelemen Flórával (11/C) beszélgetünk a londoni kirándulásról.
- Indulás?
- Szept. 19-én, szombaton este nyolckor indultunk, busszal az Alma elől. Csak "enelgés" diákokból állt a csapat, kísérőtanáraink Kecskés Zoltán, Bánhidi Zoltán és Jáger Amália voltak. Ausztrián, majd Németországon haladtunk keresztül, és Belgiumban Brugge-ben volt az első hosszabb megálló, Franciországban pedig Dunkerque-ben volt a tranzitszállásunk.
- Ez mit jelent?
- Ez egy F1-es szálló, háromszemélyes szobákkal, fürdőkabinokkal, reggeli nem volt. Az utazás második éjszakáját töltöttük itt.
- Hogyan folytatódott tovább az utazás?
- Hétfőn reggel komppal átkeltünk az Egyesült Királyságba, és egyenesen Canterburyba mentünk. Megnéztük a katedrálist, majd a kétórás szabadprogramot a városkában töltöttük. A következő állomás Leeds kastélya volt, melynek kertjében található egy nagyon híres sövénylabirintus.A nap végén érkeztünk meg London Enfield nevű városrészébe. Itt találkoztunk a befogadó családokkal.
- Te kihez kerültél?
- Én, Sinkó Sárával és Horváth Fannival voltam együtt. A mi "befogadónk" egy görög származású hölgy volt, aki egyedül élt egy nagyon takaros kis házban. Minden reggel kaptunk reggelit és "packed lunch"-öt, szendvicseket, gyümölcsöt, csokit és vizet, amit napközben elfogyasztottunk, este pedig Andree meleg vacsorával várt ránk.
-Hogy telt a hét Londonban?
- Kedden a London Eye után megnéztük a Big Bent, láttuk a Trafalgar Square-t, a Buckingham Palotát, és a Saint James parkon keresztül mentünk vissza a buszhoz. A napot a Természettudományi Múzeummal zártuk.Szerdán Stratford upon Avonba, Shakespeare szülővárosába kirándultunk. Láttuk a templomot, ahová eltemették, a szülői házat és a lányának a házát. Ezután Warwick vára következett. Majd vissza Londonba.
- Minden nap ilyen zsúfolt volt?
-Igen. Elfáradtunk, de nagyon élveztük. Csütörtökön Greenwichbe utaztunk, ahol saját szemünkkel láttuk a 0. kezdő hosszúsági kört és természetesen megnéztük az obszervatóriumot is. Délután a Towerben a koronázási ékszereket csodáltuk meg és tanúi voltunk egy őrségváltásnak is. A Tower Bridge-n keresztül mentünk át a túloldalra, ahol egy hosszú sétát tettünk a Millenium hídig, közben rápillantottunk a Globe színházra. A nap utolsó látnivalója a Szent Pál Székesegyház volt (kívülről).
A pénteket a Madame Tussaud viaszmúzeumával indítottuk. Itt rengeteg sztárral (viaszból) lehetett fényképezkedni. Ezután az Oxford Streeten töltöttünk egy kis időt, főleg vásárlással, amire ez a szűk két óra messze nem volt elég. Az utolsó londoni programunk a British Múzeum volt.
- És szombat reggel elindultatok hazafelé.
- Igen. Először Brightonban álltunk meg. Ez egy híres üdülőhely. Számunkra azért emlékezetes, mert a tengerparton fish and chipset ettünk. Ezután pedig a doveri fehér sziklákra vitt fel a busz (egy darabig). Lenyűgöző kilátás nyílt a tengerre. Innen a Csalagúton keresztül érkeztünk a Calais-i tranzitszállásunkra. Másnap, vasárnap reggel megkezdtük a hosszú utat hazafelé. Értelemszerűen többször megálltunk, de csak rövid időre. Így is hétfő hajnali 3-ra értünk Szombathelyre.
Szerintem, nagyon jól szervezett szervezett út volt, hála a Challenge diákutaztató irodának - de ez itt nem a reklám helye- jó volt a társaság, és a londoni feeling pedig leírhatatlan. Nagy köszönettel tartozunk kísérő tanárainknak is, mert nagy felelősség ennyi tanulóval külföldre menni. Számomra felejthetetlen élmény volt ez az út, buzdítok mindenkit arra, hogy világot lásson.
- Flóra, kedves volt Tőled, hogy ilyen részletesen beszámoltál olvasóinknak. Köszönöm a beszélgetést. Hová szeretnél legközelebb utazni?
- Ha én erről beszélnék,még holnap is itt ülnénk, pedig most még csak 2 óra lesz......
A csoportképeket Jáger Amália tanárnő küldte. Komoly ígéretünk van, hogy további fotókkal is színesíthetjük a beszámolót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése