2010. december 3., péntek
Amerika nap az NLG-ben
Ádvent 2010


A lelkes faliújságkészítő csapat tagjai: Járdaházi Evelyn, Pungor Nóra, Rigó Viktória Kinga, Vlasich Fanny ( 10.B osztályos tanulók ) és Gájer Zsuzsanna tanárnő.
A faliújság ádventi koszorújának 4 gyertyáján egy-egy versikét olvashattok német költők tollából.
Íme az első költemény:
Warten auf den Gott, von Nacht zu Nacht.
Wir sind zusammen, wir warten alle,
Wir warten auf die Weihnachtsnacht.
Der Schnee ist weiß, schön weiß.
Oben feiern die Engel.
Es ist kalt, aber im Herzen ist es heiß.
Alle sind glücklich ohne Sorgen,
Denn Jesus ist geboren.
Gájer Zsuzsanna
tanárnő
2010. november 30., kedd
Rendhagyó osztályfőnöki óra

100 éves évfordulóját ünnepli az egykor iskolánk épületében működő Vakok Intézete.
Ez alkalomból osztályfőnöki órán vendégek látogattak el hozzánk, a fogyatékkal élők helyi szervezetének két képviselője: Fekete Árpád és Novák László. A beszélgetés velük, mindnyájunkra mély benyomást tett. Megismerhettük a világot az ő szemszögükből.
Fekete Árpád mozgássérültként éli életét. Elmondta nekünk, hogy mennyire bántóak lehetnek az ép társaiktól hallott megszólítások, megnevezések. Néhány példán keresztül mutatta be, melyek a helytelen elnevezések. Tolószék helyett mondjunk inkább kerekesszéket (hiszen nem kell tolni ahhoz, hogy haladjon), vagy a vak, világtalan szavak helyett mondjuk inkább azt, hogy látássérült.
Különösen nem igaz a világtalan elnevezés Laci bácsira, aki látássérültként építette fel a maga külön világát. Látóként született és csak később veszítette el látását. Elmesélte hogy, balesete után mindent elölről kellett kezdenie, de nem adta fel.
Mindezt hallva, megtanultuk értékelni a helyzetünket, azt, hogy kiváltságosak vagyunk, mert épként élhetünk. Sokat tanulhatunk még a velünk élő sérült emberektől. Ma már arra is van lehetőség különböző interaktív kiállítások formájában, hogy megtapasztaljuk milyen érzés testi fogyatékkal élőknek a „mi világunkban” élni.
(Baják Petra és Márkus Flóra 10. c osztály)
2010. november 29., hétfő
Gratulálunk!!!



Országos Történelmi Műveltségi Vetélkedő - Döntő
2010. nov. 13-án a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Országos Történelmi Műveltségi vetélkedőjén vehettünk részt. Ám ezt megelőzően Győrben kellett megküzdenünk a továbbjutásért, amiről iskolánk másik csapata (Baják Petra, Vincze Dorina és Mangliár Vanda) éppen csak egy hajszállal maradt le. Az országos forduló ismeretanyaga a középkort foglalta magába. Előzetes feladatként Mátyás király beszédét kellett megírnunk, amelyben bemutatja a korabeli Budát. Készítettünk korvinát és hollót is, kellékként. Ennek az előadása után a tankönyv flipbookjából összeállított feladatsort oldottuk meg. Ezt egy szerepjáték követte, amelyben egy-egy királyunknak kellett tanácsot adnunk: mi IV. Bélának segítettünk újjáépíteni a tatárjárás utáni Magyarországot. Ezután egy kirakójáték következett: kockákból jellegzetes középkori épületeket raktunk ki, majd (több, kevesebb sikerrel) ismertünk fel. Otthonosan kellett mozognunk a Képes Krónika iniciáléi között is, eldöntve melyik a helyes állítás. Utolsóként villámkérdésekre kellett válaszolnunk. A mindvégig izgalmas verseny itt igazán kiéleződött, több csapatnak volt azonos a pontszáma, jöhettek hát a pótkérdések. Mi is az 5-6-7. helyen álltunk, de végül magunk mögé utasítottuk a másik 2 csapatot. Összesítésben a 11 csapatból (országszerte több mint 400-ból!) az 5. helyet szereztük meg és a Tankönyvkiadó könyvjutalmát kaptuk, az egyéves Cosmopolitan előfizetésről(!) és az erdélyi kirándulásról sajnos lecsúsztunk. Felkészítőnk Bartha Gábor tanár úr volt.
A csapat tagjai: Dancsi Dóra, Horváth Zsófia és Márkus Flóra 10/C osztályos tanulók voltak. Az elért eredményhez csak gratulálni tudunk, mert mint tudjuk " historia est magistra vitae".
2010. november 28., vasárnap
A 12 legszebb magyar vers
Pici engedmény: az általam legszebbnek tartott vers francia fordításban.
Et, devant la croisée, le peuplier est vert.
Mais regarde là-haut, l’approche de l’hiver
Déjà tous les sommets sont blanchis par la neige.
Les chauds rayons d’été brûlent encore mon cœur
Et l’ardeur d’un printemps peut y faire tout éclore.
Mais la grêle a passé dans ma chevelure sombre
L’hiver aux fils d’argent, s’est posé sur ma tête.
La vie s’enfuit ! — les fleurs se fanent !
Viens, ma femme, sur mes genoux
Ton front que je sens là, appuyé sur mon cœur
Demain s’inclinera peut-être vers ma tombe !
Oh ! dis-moi ? si je meurs
Feras-tu à mon corps un linceul de tes larmes !
Ou, pourras-tu quitter pour un nouvel amour
Le nom que tu portais, ce nom qui est le mien ?
Ah ! si tu quittes un jour le long voile de veuve
Prends-le à mon tombeau comme un drapeau de deuil.
Alors, je sortirai du domaine des ombres
Au milieu de la nuit et je l’emporterai,
Et je m’en servirai pour essuyer mes pleurs
Et pour panser les plaies que tu fais à mon cœur
Ce cœur qui, même alors, t’adorera toujours !
Traduit par Melchior de Polignac
Új könyvek
Elsőként az alábbi könyvet ajánlom, főleg azon kedves olvasóimnak, akik az elbeszéléseket szeretik. Szerzőjük szerint az írások "levélnovellák", melyekből aztán kiderül a szereplők, vidám, szomorú, szerelmes vagy éppen fájdalmas élete. Mindez nagyon "olaszosan".
Akik olvasták Peter Mayle eddig megjelent Provence-ról szóló könyveit, ezt sem hagyhatják ki. A Provence-trilógia befejező kötetében már eljutunk Marseilles-be is, részt vehetünk szarvasgomba-vadászaton, megtudjuk milyen a világ legjobb dugóhúzója, de minden poént nem szeretnék előre "lelőni". Ha az előbbi könyv az olasz életérzést nyújtja, akkor ez a franciát.
A végére hagytam a legfajsúlyosabb olvasmányt. Egy német gimnázium némettanára , Joachim Linde látszólag feddhetetlen életű. Ám a családban és az iskolában is kezdenek nagyon "összejönni a dolgok", a tanár kénytelen a nyilvánosságra hozni legbensőbb magánügyeit.Egy könyv arról, hogy milyen nehéz önmagunkkal szembenézni.(Szerintem ez a legnehezebb.)
2010. november 23., kedd
Évfolyamkirándulás Budapestre 2010. november 17.
Ezen a szerdai napon a 12. évfolyammal, és az iskola történelem tanáraival a fővárosba látogattunk, hogy megtekintsük a Holokauszt Emlékközpontot és a Terror Házát.
Érkezés után két csoportra oszlottunk: az évfolyam egyik fele először a Holokauszt Emlékközpontba, másik fele a Terror Házába ment. Mindkét múzeumban tárlatvezetők kalauzoltak végig minket a kiállításon.
Az Emlékközpontban bepillantást nyerhettünk a zsidó vallásúak üldözésébe, hallottunk a jogfosztásról, a munkatáborok szörnyűségéről, a deportálásról, a lakosság tévhitekkel való befolyásolásáról. Megrázó felvételeket láttunk, melyeken csontig soványodott holttestek halmait munkagépekkel helyezték tömegsírba. A Holokauszt Emlékközpont termei félhomályba borultak, ezzel is érzékeltetve a szenvedéseket.
A Terror Házában lévő kiállítás középpontjában a német és az orosz megszállás állt. Olyan termeken haladtunk keresztül, melyek a terror éveiről szóltak, és az akkori mindennapi életet mutatták be. Láttuk a pincebörtönt, ahol sokan sínylődtek és kínoztattak azért, hogy valljanak.
Hogy valamennyire feledjük a borzalmakat, nap zárásaként az Aréna Plázába mentünk enni, vásárolni, barátokkal találkozni, majd kimerülten felszálltunk a hazafelé induló vonatra.
Pócza Gabriella 12/A
Akik még nem jártak a Holokauszt Emlékközpontban és a Terror Házában virtuálisan megtehetik az alábbi e-címekre kattintva.



