Haláltánc - írta és rendezte Albert Ádám (12/B)

Nem szokványos címadás ez egy mai gimnazistától, legfeljebb a középkori irodalom órákon kerül elő ez a szó, mint műfaj. A Nagy Lajos Gimnázium végzős diákja és a film rendezője, Albert Ádám viszont egyáltalán nem szokványos filmet készített, nem szokványos módon. A munkálatokban fő segítsége volt operatőri ambíciókkal rendelkező osztálytársa, Mihály Luca (a tavalyi tanévben vele készítettem interjút a Sétatérbe). A történet egy negatív utópia: a főhős édesanyja haldoklik, s testvérével útnak indulnak megtalálni az egyetlen orvost, aki segíthet. Útjaik azonban szétválnak, s a főszereplő végül már csak a túlélésért küzd….

 Kinek az ötlete volt a közös munka?

Luca: Ádám február környékén vetette fel az ötletet. Nagy lelkesedéssel vállaltam, mert úgy gondoltam, jó lehetőség a kibontakozásra. Ennek ellenére tudtam, hogy hatalmas munka lesz, amit nem gondoltam, az az, hogy véghez is viszünk.

Mennyi idő alatt forgattátok, milyen helyszíneken?

Luca: Július közepén álltunk neki a forgatásnak. Egészen augusztus végéig szinte minden nap dolgoztunk, túlnyomórészt Körmenden, de voltak jelenetek, amiket Répcelakon vettünk fel.

Volt-e valami különleges, speciális dolog, amire figyelni kellett ennél a filmnél, ami kihívást jelentett?

Luca: Az emberek kifestése nap mint nap több órás feladat volt, ami szintén az én munkakörömbe tartozott. Nagy pontosságot igényelt, hogy a festést mindig ugyanolyanra készítsem, mint az előző forgatásokon. Volt, hogy egy szereplőt a nap folyamán háromszor is át kellett festenem.

Mit szerettél ebben a forgatásban/munkában, s mit nem?

Luca: Számomra ez a nyár életem egyik legkülönlegesebb nyarának számított. Azt csinálhattam, amit igazán szeretek, amit később reményeim szerint a foglakozásomnak is tekinthetek. Hátránya volt a forgatásoknak a 70 km távolság, amit időnként naponta meg kellett tennem oda-vissza.

 További tervek?

Luca: Szeretnék az operatőri pályán továbbtanulni, és a jövőben is filmekkel foglalkozni.

Ádám, milyen alapon válogattad a szereplőket?

Ádám: Nagy meglepetést okozott számomra, hogy rengetegen önként jelentkeztek a színészi szerepekre. Fontos szempont volt a színészi képesség, de sajnos pénz hiányában meg volt kötve a kezem.  Bakucz Dániel(12/)évfolyamtársunk remekel a főszerepben.

Milyen tapasztalataid vannak a forgatásról? Belevágnál még egyszer?

Ádám: Az elején is tudtuk, hogy nem lesz egyszerű munka, de azt, hogy ennyi nehézséggel jár, senki nem gondolta. Szinte csak akadályokba botlottunk, amiket hatalmas szócsaták árán sikerült legyőznünk. Összességében viszont úgy gondolom, hogy a sok veszteség és sírás ellenére megérte belevágni. Természetesen újra elkezdeném. Ha a filmnek sikere lesz, bele is kezdünk egy újba.

Mit szerettél ebben a forgatásban/munkában, s mit nem?

Ádám: Amit nagyon szerettem, hogy megvalósíthattam az elképzeléseimet. Mindenki nagyon szívesen jött és segített, mindenki igyekezett a maximumot kihozni magából.
Sokszor kellemetlenséget okozott az időjárás ingadozása, az alváshiány…

Mik a tervek a filmmel?

Ádám: Természetesen, ahol csak lehet, be szeretnénk mutatni a filmünket. Minden létező filmszemlére, pályázatra beküldjük majd, hogy minél többen tudomást szerezzenek róla.
Ezenkívül az Agora Savaria Filmszínház reményeink szerint februárban vetíteni fogja. Fontosnak tartom, hogy filmünk az emberi kegyetlenségre, a  jellemek, az emberek, a társadalom romlására akarja felhívni a figyelmet.

Németh Dolóresz 12.B

Nagy Lajos Gimnázium