2016. május 27., péntek

Séta Aranytoll Pályázat


"A Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.  szakmai zsűrije a Sajtó és Tanulás program 2015/16. tavaszi kurzusán a SÉTA ARANYTOLL-at  NÉMETH DOLÓRESZnek, a Nagy Lajos Gimnázium 11/B osztályos tanulójának adományozza. Gratulálunk!"

A fenti sorokat  a Vas Népe szerdai (május 25.) számában olvastuk.

Dolóresz írásaival  blogunkban már többször is találkozhattunk.(ld. az 2016.április 28-án, 15-én és 2015. november 9-én kelt bejegyzéseinket.)
 A díjhoz mi is gratulálunk!!!!!!!!

Ünnepi Könyvhét 2016.


OlvaSHOWFotóSHOW

A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár az Ünnepi Könyvheti Felolvashow keretén belül (szó szerinti KÉPességeket igénylő) fotós pályázatot hirdet mindazoknak az általános és középiskolás tanulóknak, akik hajlandóak (és hajlamosak) KÉPbe helyezni önmagukat egy (kedvenc) könyvvel.
KÉPzeld el, hogy vagy TE és van az a kikapcsolódási forma, amely közben éppen olvasol. S ha KÉPes vagy kompozíciót alkotni egy jópofa „te fotózod önmagadat/önmagatokat” (selfie) vagy „más fotóz téged/titeket” megoldás formájában, már csak kattintanod kell.
Tehát: örökítsd meg magad (vagy mások téged) fotómasinával, mobillal, tablettel vagy egyéb elektronikus készülékkel, miközben könyvet olvasol.
Mit kell tenned? Kompozíció beállít, pillanat elkap, nyomógomb kattan, a megszületett fotót pedig a hagyományos formátumokban (jpg, jpeg, tiff, png) a neveddel együtt küldd el az janzsone.sipos.melinda@nyme.hu e-mail címre!
Beérkezési határidő: 2016. június 1. (szerda)
A fotó(k)  megjelennek az Ünnepi Könyvheti Felolvashow hivatalos honlapján (http://tudastar.nyme.hu/sekkonyvtar/szofi),valamint a  NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár Facebook-oldalán, majd a játék időtartama után általunk kiválasztásra kerülnek a nyertesek (a beküldött képek további felhasználási jogát fenntartjuk). A három legkreatívabb, legötletesebb, leglátványosabb kép beküldőjét díjazzuk, valamint egy különdíjat is kiosztunk a NymE Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár Facebook-oldalán a legtöbb lájkot és megosztást elérőknek.

Ugye, hogy KÉPes vagy rá?!



DELETE
Ifjúsági dráma 14 éven felülieknek.


A történetben a tizenévesek számára lényeges dolgok – a családi viszonyok,
a barátság, a kötelezettségek terhe, az elszakadási törekvések –
jelennek meg, miközben egy fiú tragikus sorsát követjük nyomon. 
A dráma szerzője, Győri Katalin, maga is gyakorló tanár.
A probléma, amiről beszél, nagyon aktuális:
manapság nem mehetünk el szó nélkül gyermekeink drogfogyasztása,
a sajnos egyre gyakoribb öngyilkossági kísérletek mellett.
Miért van ez?
Hogyan segíthetnénk, ha észre sem vesszük, amikor valaki bajban van?
Ki a felelős a tragédiák megtörténtéért?
Az előadás ilyen, és ehhez hasonló kérdéseket vet fel, amelyekre a választ
 – ha a színházi nevelési előadás formát alkalmazzuk –
darab közben és a megtekintést követő drámafoglalkozáson keressük,
drámapedagógusi irányítással.

A nyolcadik éve működő Reményik Suliszínház előadása az idei
Országos Diákszínjátszó Találkozó legjobb előadásai közé lett válogatva.
A két főszereplő és a rendező különdíjban részesültek.
Az előadás a 14-18 éves korosztálynak szól, izgalmas, az általuk is beszélt
drámanyelvet használva.
A színházi nevelési előadást jó szívvel ajánljuk minden

középiskolai osztálynak.

2016. május 26., csütörtök

NLG Digiévkönyv 2016



A Digiévkönyv Kft. gondozásában  jelent meg iskolánkról egy digitális évkönyv, mely gazdag  kép-, és hanganyagon keresztül mutatja be  a 2015/16-os tanév legfontosabb eseményeit, és ezek szereplőit, vagyis  minket, "enelgéseket".
Pataki Ágnes tanárnőnek tartozunk nagy köszönettel;  az ő lelkes közreműködése is  kellett, hogy ez a kiadvány megszülessen.

 (digievkonyv.hu)

2016. május 12., csütörtök

Jólesik a lelkemnek - Mihály Luca, a III. Savaria Filmszemle ifjú díjazottja


Büszkék lehetünk, hiszen Mihály Luca, gimnáziumunk 11. évfolyamos tanulója idén megkapta a III. Savaria Filmszemle legfiatalabb tehetséges alkotója elismerést. Vele beszélgettünk.

Gratulálok, és azt szeretném megkérdezni, milyen érzés ebben a díjban részesülni? Fontosak az ilyenféle elismerések? Motiválnak a további alkotásban?

Köszönöm a gratulációt. Egyértelmű, hogy nagyon örültem neki, bár meg is lepett, nem számítottam rá. Úgy gondolom, hogy az alkotók számára fontosak a díjak, hiszen ezek visszajelzések, hogy jól csinálják azt, amit tesznek. Hogy engem motivál-e? Nem azért csinálom, hogy díjakat kapjak. A lelkemnek jól esik, de az igazi öröm az, amikor olyan emberek mondanak nekem elismerő szavakat, akik már komoly dolgokat hoztak létre.

Hogy állsz neki egy munkának?  Jön az ihlet, vagy egyszerűen történnek olyan események, amik arra késztetnek, hogy ezek hatására videót készíts?

A videóim leginkább olyan dolgokról szólnak, amelyek az életemhez kapcsolódnak. Egy-egy vidám kirándulás pillanatairól, vagy akár egy szomorú hangvételű eseményről. Persze előfordul, hogy kifejezetten ilyen és ehhez hasonló versenyekre készítek, az adott témának megfelelő kisfilmet.

A kisfilm alapja Weöres Sándor Valse Triste című verse. Honnan jött az ötlet?

Az iskolánkban volt egy kortárs versmondó- és videoklip-pályázat, amire ehhez a vershez csináltam videót. A szemlére pedig ennek egy jobban kidolgozott, átgondoltabb formáját küldtem el, egy lényeges változtatással, hogy itt nincs szöveg. Tehát a téma, a haláltánc, Weöres Sándor verséből született meg, de az újraszerkesztésben nem a vers bemutatása volt a fő cél. Annak pedig, hogy már korábban ezt a verset választottam, különösebb oka nem volt,mint az, hogy nagyon tetszett.

Mielőtt elküldöd egy pályázatra a filmjeidet, van benned szorongás?  Vagy teljesen elégedett vagy?

Soha nem találom tökéletesnek a filmeket, mindig javítanék rajtuk, sok mindent másként csinálnék. Annak viszont örülök, hogy van bennem bátorság elküldeni. Így, ha nem nyerek, akkor nem azért hibáztatom magam, mert gyáva voltam.

A családod, barátaid hogy viszonyulnak a szenvedélyedhez?

A családomnak nagyon hálás vagyok. Az ő támogatásuk nélkül - mind lelki, mind pedig anyagi értelemben - nem tudnám ezt csinálni. Komoly technikákra van szükségem - fényképezőgép, szoftverek -, amik nem kevés pénzbe kerülnek, mégis mindent igyekszenek megtenni értem. A nehezebb lelki pillanatokban is ők a támaszaim. A barátaimnak mindig tetszenek a munkáim, és azt hiszem, büszkék is rám.
Milyen terveid vannak a jövőt illetően?  Ezzel szeretnél foglalkozni?
Az biztos, hogy boldog lennék, ha olyan munkám lenne, amit teljes odaadással tudok csinálni és élvezem.  Számomra ez a filmezés. Tehát, ha lehetséges, mindenképpen ezen a pályán maradnék. Tisztában vagyok vele, hogy nem könnyű az elhelyezkedés, de olyan dolgokkal szeretek foglalkozni, amit örömmel csinálok. 

Németh Dolóresz
Nagy Lajos Gimnázium 11.B

Vas Népe, Séta rovat, 2016. május 11.
A díjazott videó:






Lucától a blogban már láthattunk videókat. A bejegyzések dátuma:  2015.dec. 1. és október 5. 

2016. május 10., kedd

A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium emlékérmét

kapták meg az idei ballagáson:

12/A
Ezüst plakett:

Piri Melinda, 4 éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Emellett az iskolai műsorok rendszeres fuvolás, énekes fellépője, és osztályközösségének ugyancsak aktív tagja.

Némethy Zsófia, az Édes anyanyelvünk versenyen többször ért el országos első, második helyezést. A Kazinczy Műhely különdíjasa. Az iskolai műsorok, ünnepségek állandó szereplője, konferansziéja, osztályközösségéért is önzetlenül tevékenykedett.

Bronz plakett:
Érszegi András az iskola diákolimpiai csapatának tagjaként országos második helyezést ért el kalapácsvetés sportágban. Trombitajátékát rendszeresen hallhattuk az iskolai és osztály rendezvényeken.

Tancsics Zsófia az iskolai leány labdarúgó csapat tagjaként az Országos Diákolimpián országos második, harmadik és ötödik helyezést ért el, a 2014-15-ös tanévben a DÖK elnöke volt.

Szakály Judit Sarolta 4 éven át kitűnő tanuló, az iskolai ünnepségeken az énekkar tagjaként és hegedűszólistaként is rendszeresen szerepelt. A regionális angol nyelvű verseny győztes csapatának tagja, első helyezett.

Májer Alexandra 4 éven keresztül kitűnő tanuló, az iskolai rendezvényeken rendszeresen szerepelt. Kreatív tagja volt a 24 órás vetélkedő iskolai csapatának, valamint az iskolai színjátszó csoportnak. A regionális angol nyelvű csapatverseny tagjaként első helyezést ért el.


12/B
Bronz plakett:

Vincze Bence,  az évek során számtalan cikke, riportja, fényképes tudósítása jelent meg az iskolai blogban. Tanúi voltunk szépirodalmi szárnybontogatásainak, művei közül néhány irodalmi antológiákban is megjelent. Legszebb eredményét néhány héttel ezelőtt érte el: első helyezett lett az Országos József Attila Mese-, Vers- és Novellaíró pályázaton vers kategóriában.
.
12/C
Ezüst plakett:


 Pukler Márton a 4 év során a megyei és országos matematika és fizika versenyek állandó és eredményes résztvevője. 2015-ben a Tudatos Tudós Tusa természettudományos versenyen 1. helyezett csapat tagja, a Zrínyi Ilona Matematikaverseny országos döntőjében 15. helyezést ért el, a Nemzetközi Kenguru Matematika Versenyen szintén országos 15., idén 12. lett. A Bolyai Matematika Csapatverseny országos 8. helyezett csapat tagja, a Dürer matematika csapatversenyen az országos fordulóban 6. helyezett csapat tagja. Az idei évben mind matematikából, mind fizikából az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) második fordulójába jutott.

Gulyás Dávid iskolai műsorok szereplője, több megyei és országos történelem verseny eredményes résztvevője, az idei évben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) történelemből országos 12. lett.

.Hábetler Szabina a 4 év során az osztály közösségi életének egyik fő szervezője, összefogója. Egy éven át az iskolai diákönkormányzat vezetőjeként aktívan részt vett a diákokat érintő programok szervezésében és feladatok megoldásában.

Bauer Márton a 4 év során a megyei és országos matematika és fizika versenyek állandó és eredményes résztvevője. 2011-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) matematikából a második fordulóba jutott, a Bolyai Matematika Csapatverseny országos 8. helyezett csapat tagja, a Dürer matematika csapatversenyen az országos fordulóban a tavalyi évben 3., az idei évben 6. helyezést elért csapat tagja. A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen a megye legeredményesebb versenyzőjének választották eddigi eredményei alapján.

Bronz plakett:

Németh Kitti az osztályban végzett kiemelkedő közösségi munkája mellett figyelemreméltó sporteredményekkel járult hozzá az iskola hírnevének öregbítéséhez: 4 éven át az iskolai kosárlabda csapatot erősítette, diákolimpián diszkoszvetésben a 3. helyezett csapat tagja.

Horváth Gábor a matematika, fizika és magyar irodalom versenyek rendszeres résztvevője. A Tudatos Tudós Tusa természettudományos versenyen 1. helyezett csapat tagja. A Bolyai Matematika Csapatverseny országos 8., a Dürer országos fizika versenyen 6. helyezést elért csapat tagja. A versenyeredmények mellett szorgalmával, kiemelkedő tanulmányi eredményével és az osztályközösségben végzett munkájával vált méltóvá a plakett elnyerésére.

12/D
Ezüst plakett:

Tóth Boglárka, válogatott tornász, világkupa helyezett, korosztályos országos és többszörös diákolimpiai bajnok. A tornában szerzett tudását iskolai rendezvényeken, művészi versenyeken is megcsodálhattuk. Tanulmányi és közösségi munkája is példa értékű.
Papp Katalin többszörös diákolimpiai bajnok tornász. Iskolai rendezvények szereplője, az iskola leány labdarúgó csapatának tagja. Kitartó, szorgalmas diák.

Bronz plakett:

Simon Lilla a leány kosárlabda csapat meghatározó tagja, diákolimpiai rendezvények segítője, az osztály „közepe”.

Földvárszki Edina, aerobikban többszörös diákolimpiai döntős, aki már edzőként is bontogatja szárnyait. Osztályrendezvények szervezője, szorgalma, tanulmányi eredménye példamutató.

Fotók: Bonyhádi Zoltán Nyugat.hu



2016. május 7., szombat

A Társulat

Szerdán este a Weöres Sándor Színház kistermében iskolánk színjátszóinak pergő, szellemes és nagyon szórakoztató műsorát láthattuk. Köszönet a kellemes percekért. 
Olvassátok el a történetüket.
A Társulat
Egy csapat története
Az egész egy költészet napi műsorral kezdődött. 2014 tavaszán néhány kilencedikes diákkal, akik szerettek verset, prózát mondani, énekelni, vagyis egyszerűen szerepelni; összeállítottunk és előadtunk egy műsort április 11-én. József Attila életrajzából, verseiből válogattunk részleteket, és Lackfi János, Vörös István : Apám kakasa című kötetéből tettünk melléjük mai átiratokat.  Szóval olyan jól sikerült az előadás, vagy inkább az azt megelőző próbaidőszak, hogy a lelkesedés kitartott a következő év őszéig. Elvállaltuk és megcsináltuk az október 23-i műsort.
Úgy gondoltuk, hogy ne legyen a szokásos ünnepi műsor jellegű az előadás, legyen más, esetleg valamiféle színházi formájú darab.  S ha a tornaterem a helyszín, akkor legyen tornaórára váró fiúk jelenete a kezdés (szigorúan fiúk, nem koedukált iskolából), 1956-ban, Szombathelyen. Akik hiába várnak a tanárukra, az nem jön, mert valami izgalmas dologról beszél minden felnőtt a tanáriban... Korabeli visszaemlékezések felhasználásával rendeztünk egy darabot 1956-ról, gyerekszemmel. Benne zenével, énekkel, mozgással és bőröndökkel, székekkel, amiket a Weöres Sándor Színháztól kaptunk. Nagyon jól sikerült az előadás, de legalább annyira jó volt most is a próbafolyamat.  Azt gondolom, hogy az együttlét meghozta hatását, lassan egy közösséget alkottunk.
Aztán eljött a karácsony, s vele Dickens Karácsonyi ének című darabja. Itt már „igazi” színdarabot készítettünk, persze a magunk stílusában, ismét sok zenével, énekkel. Tárgyjátékot játszottunk: kalapokkal próbáltuk megjeleníteni a 19. század alakjait.  Sokat próbáltunk, igazi munka várt ránk, gyakorlással, szövegtanulással, próbákkal, mire a darab közönség elé került. S ha már ennyi munka volt vele, hát beneveztünk a középiskolások győri regionális színjátszó találkozójára. Csak meg akartuk mutatni magunkat, közönség elé lépni, játszani és tanulni a többiektől, akik mind művészeti iskolákból érkeztek. A bemutatkozás jól sikerült, a legsokoldalúbb csoport díját kaptuk, és egyáltalán nem vallottunk szégyent a színjátszó képzésben részt vevő diákok között.
A 2015/2016-os esztendő „szerkezeti” változást hozott a csoport életében: heti két órában szakkörként dolgozunk tovább. Mögöttünk van már egy karácsonyi műsor (gyerekversekre és a Parasztbiblia naiv születéstörténeteire alapoztuk), és egy győri szereplés. Idén Karinthy naplója, Tanár úr kérem c. műve, Háy János novellái és Eve Ensler írásai mellett improvizációk alapján született a szerkesztett játékunk, címe: Nap-BLO’, avagy Mijárafejedben.most. Bronzminősítést és különdíjat kaptunk a zenei megvalósításért. A darabot szeretnénk még többször bemutatni, mert úgy gondoljuk, hogy igazán diákoknak, diákokról szól.
Mindezek mellett besegítettünk a városi március 15-i műsorba, Endrődy Krisztiánnal, a Weöres Sándor Színház színművészével dolgozott nyolc tanulónk, és a Smidt Múzeum pályázatában is részt vettünk. Oktatófilmek készültek az első világháborús kiállításukhoz, mi voltunk a filmben szereplő „korabeli” civilek, katonák, ápolónők és orvosok.
Hogy hogyan tovább? Nem tudom. Azt gondolom, hogy igazi kis csapat kovácsolódott A Társulat (ez a nevünk) tagjaiból. Nagyon izgalmasak a szereplések, de talán az oda vezető út a fontosabb.  Az együtt dolgozás érzése, mert itt mindenki egyformán fontos, akár kicsi vagy nagy szerepet kap. Azt kérdezte egy zsűritag Győrben, hogy ezek a gyerekek egy osztályból vannak? Nem, hiszen három évfolyamból jöttek össze.  Pedig úgy látszik-volt a válasz. Azt hiszem, hogy ez a legjobb értékelés volt, amit kaphattunk.
A tagok: Németh Andrea tanárnő, a csapat lelke, az előadások rendezője mellett vannak felnőtt segítők, akik kezdetektől részesei a munkánknak, sikereinknek, akik nélkül nem lennének olyan sokszínűek az előadásaink: Nagy Judit tanárnő és Várhelyi Zoltán gitártanár. Vigné Csordás Rita tanárnő, aki a győri szerepléseink állandó segítője, kísérője, tulajdonképpen az októberi szereplés is tőle indult. Ugyan nem „tag”, de nagy köszönet jár a működésünkért az igazgatónőnek, Gáspárné Zsolnai Zsuzsannának, aki az első perctől támogat minket, és segít azokban a hálátlan helyzetekben, amikor a próbák, az előadások picit az iskolai munka rovására mennek.
És a diákok: 9. évfolyam: Nagy Johanna Csenge, Romek Virág, Polgár Jónás, Németh Nóra, Éder Rebeka, Pölcz Boglárka. 10. évfolyam: Tóth Éva, Pintér Fanni, 11. évfolyam: Rózsás Roland, Bakucz Dániel, Simon Dániel, Sulyok Gergő, Bödei Eliána, Ignéczi Dóra, Kocsis Márton


Ajánlom figyelmetekbe az alábbi linket: 
A Társulat egy pályázatban vett részt a Smidt Múzeummal. A múzeum első világháborús kiállítási anyagához készült egy  több - kisebb részből - álló film, melyben A Társulat tagjai  alakították a korabeli szereplőket: ápolónőket, orvosokat, sérülteket, civileket. (Főleg a 2. és a 3. részben szerepelnek, de a másik két részben is láthatjuk őket.)

2016. május 4., szerda

Eötvös Lóránd Vas Megyei Fizikaverseny Középiskolásoknak 2015/16

"Enelgés" eredményei:

I. kategória
1. helyezett: Hende Csanád (9/C) 
2. helyezett: Pungor Péter   (9/C)
mindkettőjük  felkészítő tanára: Valaska Ferdinánd

II. kategória:
1. helyezettek: Koltai Kristóf és Jakab Bálint Kende mindketten a 10/C osztály tanulói és             mindkettőjük felkészítő tanára: Finta Zsanett


III: kategória:
1. helyezett: Bauer Márton Ferenc (12/C)
2. helyezett: Pukler Márton (12/C)           
 mindkettőjük felkészítő tanára: Finta Zsanett

GRATULÁLUNK!!!




Nyári Tábor 2016

 


Van kedved egy mozgalmas hetet eltölteni a Balatonon?


Akkor mindezt megtalálhatod az iskola által szervezett táborban.
A programok?
Kenuzás, kajakozás, surf, túrázás,kerékpártúra Badacsonyba, golf, tenisz, strandröplabda, múzeumlátogatás ( Festetics kastély Keszthely), strandolás stb. és persze pihenésre is lesz idő!

Helyszín: Balatongyörök
Időpont:2016.06.16-20.


(öt nap négy éjszaka)
Költsége:25.000 Ft, mely tartalmazza az utazás, szállás, teljes ellátás és a programok költségeit.
A felsoroltak  közül kipróbálhatod akár az összes programot.


Jelentkezési határidő:2016.05.10.
Érdeklődni: a testnevelőknél.


Kalandra fel!

2016. május 1., vasárnap

Újabb Séták

Az elmúlt hetekben a Vas Népe Séta rovatában jelentek meg az alábbi cikkek. Mindkettőt blogunk "mindenese" Ignéczi Dóri 11/C írta.



Las Vegas a tóparton

Egy iskolai rendezvény megszervezése és lebonyolítása megtisztelő, ugyanakkor komoly feladat: nagy kihívást jelentett osztályunknak, a 11.C-nek. Amikor kilencedikben a gólyaavatónkon kiderült, hogy második helyezettként mi rendezhetjük két év múlva a diákbált, elhatároztuk: a miénk lesz a legjobb! Így hát fogadalmunkra emlékezve kezdtük meg a szervezést.
A Nagy Lajos Gimnázium iskolabáljainak történetében újdonságnak számít a tematizálás, nekünk szinte automatikusan jött az ötlet. Las Vegasba rengetegen szeretnének eljutni, ezért mi megpróbáltuk megteremteni a lehetőséget az érdeklődők számára, és egy estére, 2016. április 8-án elhoztuk a Tóvendéglőbe a legendás várost.
Sokat foglalkoztunk a díszlettel, volt, amit saját kezűleg készítettünk (például a fotósarok egyik hátterét).
A téma nem csak a dekorációban nyilvánult meg, igyekeztünk minél színesebb műsorral készülni. Számos fellépőt meghívtunk, szerepelt például a Savaria Tánciskola lánycsapata, énekelt az iskola fiúegyüttese, és még UV-fényes tánccal is megleptük a bálozókat, melyet Nardai Borbála, Sinkó Sára, Tóth Boglárka, Sulyok Gergő és Vigh Gergő adott elő. Természetesen az osztály is készült egy előadással, a '60-as hangulatát idéztük fel Elvis-számainkkal.
Az este további részében dj gondoskodott a jó hangulatról, illetve 21:00-tól kaszinó is rendelkezésére állt a játszani vágyóknak, 22:30-kor pedig értékes tombolanyereményeink találtak gazdára. Nagy sikert aratott a két helyen is felállított "Fotósarok", amelyet a bál alatt végig rengetegen igénybe vettek, mint ahogyan az épület elé parkolt Mustang-gal is sokan fotózkodtak.
A következő héten nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, örömmel hallottuk, hogy mindenki élvezte az estét. Végül büszkén mondhatom: mégiscsak sikerült összehoznunk a legjobb iskolabált!









„...a művészetből nem megélni kell, hanem átélni!”

Múlt héten örömmel értesültünk róla, hogy Vincze Bence, a Nagy Lajos Gimnázium (12/ B) tanulója Halkan élünk című írásával a XXII. Országos József Attila Mese- Vers- és Novellaíró Pályázaton a középiskolás vers kategóriában első helyezett lett. Vele beszélgetett Ignéczi Dóra.
Vissza tudsz emlékezni, mikor írtál először verset? Milyen élmény, gondolat késztetett rá?
- Már nagyon fiatal koromban elkezdtem verskezdeményeket írogatni, de az még csak olyasféle gyermeki kísérletezés volt, általában éppen arról a témáról, ami érdekelt, de szerintem ezzel mindenki találkozott gyerekkorában. Viszont akkor éreztem igazán először, hogy érdekel is a versírás, amikor 11. évfolyamban fakultációt kellett választani és - természetesen - a magyar mellett döntöttem. Ott mélyebben is megismertem a versírás formai és stilisztikai alapjait, nem pusztán egymásután összeírt rímelő sorok voltak onnantól, hanem egy-egy kerek egész és csodálatos alkotás minden egyes vers, és már büszkeséggel tud eltölteni, ha tudok egy szép ritmusképletet alkotni. Így talán mondhatom azt, hogy onnantól már érzésből írtam, élveztem, és szenvedélyemmé vált, de egyértelműen Ady Endre költészetének mélyebb megismerése, és természetesen a mindennapi impressziók - ahogy az ember felnő - hatottak rám.
 Miért ír egy mai fiatal verset? Milyen szerepet foglal el az írás az életedben?
- Amiért 50-, 100-, 1000 éve is írtak. Emberi létezésünk alapja, hogy tudunk foglalkozni az érzéseinkkel, tudunk törődni egymással, az emberekkel. Ezeket pedig hogyan lehetne jobban kifejezni, mint szavakkal, melyek csodásan vannak körítve?  Amióta az irodalom szenvedélyesen az életem része lett, azóta természetesen az írás is szerves építőeleme. Nem tudok elképzelni egy napot sem anélkül, hogy ne üljek le - még ha csak pár percre is - “agyalni”. Jóleső érzés tud lenni, amikor apró gondolatait az ember papírra vetve többször vissza tudja olvasni. Egyben emlék, egyben levezetés.
 Írtál már valakinek verset?
- Minden versem szól valakihez, ha máshoz nem is, magamhoz. De mindig is családcentrikus voltam, így erős impulzusok onnan jöttek, amik gyakran verseket szültek. Írtam már anyukámnak (nem is egyszer), húgomnak is próbálkoztam már gyermekversekkel, nagypapámnak, barátoknak, de természetesen fiatalként gyakran a szerelem hozza ki az emberből azt az érzést, amit papírra kellett vetnie, de talán mindezekkel a legnagyobb baj, hogy megfogalmazhatatlan érzések, sajnos a versek sosem tudják igazán visszaadni azt az érzést, amit megél írójuk.
Mit gondolsz, mindig része lesz életednek a versírás?
- Ebben biztos vagyok. Voltak korábban kétségeim efelől, hiszen 18 évesen, pont pályakezdés előtt vannak olyanok, akik megjegyzik, hogy lehetetlen megélni a művészetekből, vagy éppen olyan időszakom volt, amikor semmi időm nem volt, és ráadásul ihletem sem. De nem szabad a mélypontok csapdájába esni, vagy éppen a vészmadarakéba, hiszen akárhogy is mondják, a művészetből nem megélni kell, hanem átélni!