Nem tagadom, a lelkesedésem nem
volt az egekben, amikor elfoglaltam helyemet a nézőtéren. S hogy miért?
Gondoljon csak bele, tisztelt
olvasó, négy órás színházi előadás? Nincs mit tenni, a bérlet harmadik
előadásán a Mágnás Miska szerepelt, aminek hossza négy óra. Bevallom, vegyes
érzelmek kavarogtak bennem, egy felől izgatott voltam, hogy vajon milyen
előadás lehet, amit ilyen hosszan szeretnének a nézők elé tárni, de persze
féltem is, hiszen 240 perc bizony nem
kevés, és fennáll a veszélye hogy megunom. Szerencsére ez, egy pillanatig sem
állta meg a helyét.
Zenés darabokra jellemző hogy az
előadás a zenekar, vagy annak vezetője bemutatásával kezdődik, így történt most
is. Ám a nevek felolvasása helyett, a közönség egy kis ízelítőt kapott a darab
egyik közkedvelt muzsikájából. A függöny felment, és kezdetét vette az utazás.
A történet vidéken játszódik, egy
vasútépítésről szól. A falutól nem messze élő gróf, szeretné, hogy a vasút
érintse a házát, ez azonban eltér a tervektől. Az újonnan kinevezett mérnök,
viszont nem hajlandó semmiféle törtvénytelen tettre. Balszerencséjére
beleszeret a gróf lányába, s ezzel meg is pecsételi sorsát. A mérnök urat nem
kell félteni, elég furfangos ahhoz, hogy tervét véghez vigye, és a lovászt
beöltöztesse egy másik grófnak. Szerelme, Rolla pedig a mosogatólányból
varázsolt igazi grófnőt. De a darabban helyett kap, a mindig jót akaró
nagymama, a hamisítatlan nemes apuka és persze a hozzá rangban illő (?) anyuka.
Illetve az igazi főúri közeg, a többi gróffal és más nemesekkel.
Ha nem haragszik meg, tisztelt
olvasó, további részleteket nem osztanék meg Önnel. Ne értse félre! Nem
irigységből teszem, csupán a jó akarat vezérel, és buzdítom hogy nézze meg.
Nemcsak azért ajánlom, mert szerintem egy remek darabról van szó, hanem azért
is, mert komoly és folyamatosan jelenlévő problémákat érint. Elég ha csak azt
mondom, hogy a megfelelési vágy, és az adok-kapok kérdésköre illetve a
megkülönböztetés bőrszín vagy társadalmi pozíció miatt.
Sosem volt titok, hogy a
szombathelyi színház szereti egy kicsit belecsempészni a politikát az
előadásokba, nem volt ez máshogy most sem, de éppen csak annyira, hogy
mosolyogjunk egyet. A négy óra pedig szinte észrevétlenül elrepült, s nem is
tűnt olyan soknak.
Németh Dolórész (12/B)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése