Nőnapi csokor

 

http://vaol.hu/sport/oten-is-legjobbak-dobo-se-sek-az-ev-atletai-kozott-1683031

Gyurátz Réka (12/D) újabb szép elismerésben részesült a héten.
Gratulálunk és további sikereket kívánunk!
 Katt a fenti cikkre!




Koroknai Szandra (12/B) kedden az  iskolánkban megrendezésre került Kazinczy Szép Magyar Beszéd  verseny megyei fordulójának győztese. Gratulálunk!!!  A harmadik hely is az NLG-ben maradt, Víg Zsombornak  (10/A) köszönhetően, neki is gratulálunk, de sajnos az országos fordulóra, csak az első két helyezett mehet tovább.
A versenyen  három  feladat van: a szabadon választott és a kötelező szöveg felolvasása, valamint egy írásbeli feladat ; egy  szövegen kell bejelölni a hangsúlyokat, a szüneteket, vagyis azokat az elemeket, melyekre figyelni kell a szóbeli előadáson.
Szandra választott szövegét itt elolvashatjátok:

Boldizsár Ildikó: Bukott mesehősök

(részlet) 

A világ mesekincsében sok olyan mese akad, amely nem az emberi természet nemesebb, a jót elfogadni kész és erkölcsi, szellemi fejlődésre mindig hajlandónak mutatkozó oldalát mutatja be, hanem „sötétebb” oldalunk rejtett vagy rejtegetett tulajdonságait hozza felszínre és nevezi néven. A mesékben nemcsak sikeres, feddhetetlen, győzelemre termett mesehősök járnak-kelnek, hanem olyanok is, akiknek nem sikerül elérniük kitűzött céljaikat, s elbuknak a vállalt feladatok teljesítése közben. Ha megváltják őket, újabb lehetőséget kapnak, visszamehetnek oda, ahonnan elindultak, hátha a következő próbálkozás sikeresebbnek bizonyul majd. A mese tehát nem azt ígéri nekünk, hogy mindig győzni fogunk, és hogy minden jó tettünkért jót kapunk, hanem azt, hogy ha kitartóan próbáljuk végigjárni saját utunkat, amelytől sem a kudarcok, sem a figyelmünket más irányba terelő „kísértők” nem tudnak eltántorítani, az út végén közelebb kerülhetünk önmagunk legbenső lényegéhez, és lehetőségünk nyílik valamiféle harmónia megélésére is.

A meseirodalom tele van olyan történetekkel, amelyek abban segítenek, hogy szembenézhessünk saját, kevésbé szeretett, sőt önmagunk előtt is rejtegetett tulajdonságainkkal, és megértsünk valamit a rosszul végződő történetekből is. Ne felejtsük el: a mesék mindig csak egy hős számára végződnek jól, a többiek vereséget szenvednek. De nemcsak a küldetésüket maradéktalanul beteljesítő hősök sorsából tanulhatunk valamit, hanem a bukott mesehősökéből is.

Persze épp az ő sorsukat intézhetnénk el a legkönnyebben, mondván, hogy a hazugság, az önzés, a mohóság, a kegyetlenség és gonoszság mindenképpen büntetést érdemel. Véleményem szerint túlságosan leegyszerűsítjük a történetben rejlő lehetőségeket, ha csupán erkölcsi igazságokat látunk vagy keresünk bennük. Sokkal többet kaphatunk ezekből a mesékből, ha önmagunk meghaladására buzdító felszólításokat is kihallunk belőlük!  A mesék értelmezésekor soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a mese minden szereplője mi magunk vagyunk.

Varga Boglárka (12/C) a múlt héten (febr. 26)  a szombathelyi Francia Klubban tartott előadást,  melynek címét ld. a fotón. Bogi lebilincselően érdekes összefoglalót adott a kor francia-angol kapcsolatairól. Engem az ragadott meg legjobban, hogy  I. (Hódító) Vilmos alatt a francia volt az államvezetés nyelve. A francia hatás kitörölhetetlenül megmaradt az angol nyelvben, még a mai angolban is sokkal több a latin-francia eredetű szó, mint az óangol.  A Klub nevében még egyszer nagy-nagy  köszönet az érdekes és hasznos percekért.
Az érdeklődők a könyvtárban elolvashatják az előadás szövegét.