Litera-túra –évfolyam-kirándulás a Nagy Lajosban

Csönge, Duka, Egyházashetye. Kedves Olvasó, eszébe jut esetleg, hogy mi a közös ebben a három helységnévben? Elárulom: mindegyiknek irodalmi kötődése van. Csöngén Weöres Sándor és Károlyi Amy, Hetyén Berzsenyi emlékháza, Dukán pedig Dukai Takách Judit családjának egykori kúriája, s a költőnő sírhelye található. Az idei tanév szeptemberében pedig mindhárom hely a Nagy Lajos Gimnázium tizenegyedikes évfolyam-kirándulásának úti célja. Egy borongós, hűvös, kissé szeles őszi reggelen körülbelül százan, buszokkal indultunk el Csöngére. A Weöres-Károlyi emlékházban --ahol a költő kisebb-nagyobb megszakításokkal életének közel felét töltötte— négy szobát rendeztek be: a költő családjának, gyermekkorának, szellemi kapcsolatainak, művészetének és házasságának emlékei, relikviái izgalmas felfedezéseket tartogattak. A kiállítás nagyon ötletesen és újszerűen mutatja be a vasi költő életpályáját. Legnagyobb tetszést a családi fotók, a hangfelvételek –melyeken a költő saját verseit mondja--, valamint az az irat aratta, melyben Weöres azt az ígéretet tette feleségének, hogy ezután napi fél liter bornál többet nem iszik. Láttuk érettségi bizonyítványát is, többen megkönnyebbültek, hogy a költőnek sem volt erőssége a francia nyelv és a matematika. A ház előtt egy évfolyamtársunk elmondta Weöres Valse triste című költeményét, fiúk pedig elénekelték, s gitárral kísérték A paprikajancsi szerenádja egyik feldolgozását. Gondolták volna, hogy Petőfi a csöngei evangélikus templom karzatáról figyelte a szép hölgyeket? Mi sem hittük, egészen addig, míg nem láttuk a karzatba vésett latin szöveget, amit a legenda szerint éppen a költő karcolt oda.

Csönge után Egyházashetye, a Búcsúzás Kemenes-aljától és az Osztályrészem szerzőjének emlékháza következett. Az 1750 körül épült barokk ház a Berzsenyi-emlékeken túl a XVIII. századi középnemesi életformáról ad képet használati tárgyak, berendezések bemutatásával. A villám-tesztek segítségével, melyet tanáraink állítottak össze, felelevenítettük a költő házasságát, ambivalens érzéseit, melyek életformájának és művészi ambíciójának némiképp ellentétes voltából fakadtak, levelezését Kazinczyval, s az igencsak balul sikerült pesti látogatását az irodalmi élet vezéralakjainál.

Dukai Takách Judit neve bizonyára kevesebbeknek cseng ismerősen, mint Weöresé vagy Berzsenyié. A Malvina álnéven írt költőnő Berzsenyi feleségének volt unokatestvére, leveleztek is, s tudjuk, a költő episztolát is írt nőrokonához. A Dukai család kúriája a falu központjában áll --itt felcsendültek a költőnő sorai osztálytársnőm tolmácsolásában--, s a régi temető kis fehér épületében nyugszik „a magyar Szapphó”: e síremléket felvirágozva zártuk irodalmi túránkat.

Németh Dolóresz, Nagy Lajos Gimnázium, 11.B
Fotó: Nagy Attila tanár úr

Novembertől újraindult a Vas Népe Séta rovata, melyben középiskolások írásait olvashatjuk. A fenti cikk a múlt héten képviselte iskolánkat. A Séta-program koordinátora  Tar Patrícia tanárnő.
 Sok jó cikket kívánunk!!!!

A 10. és 11. évfolyam  kirándulásáról blogunk 2015. október 11-én  kelt bejegyzésében számoltunk be.