Könyvajánló

2006 őszén tanárok és diákok körében felmérést végeztünk: kinek mi a legkedvesebb könyve. A diákok körében a legnépszerűbb könyvek (megosztott első helyezés):
J.R.R. Tolkien: Gyűrűk Ura és J.K. Rowling: Harry Potter
Az osztályokban készült felmérések alapján remélhetőleg sokan kaptak kedvet, hogy elolvassák a többiek kedvenc olvasmányait. Bevallom, számomra is tanulságos volt a 12+1 lista végigböngészése, és örömmel tapasztaltam, hogy nagyon sok „legkedvesebb könyv” megtalálható a mi könyvtárunkban is. Ötleteket is merítettem, így a hiányzó könyveket igyekeztem/igyekszem beszerezni.
„Tanáraink legkedvesebb könyvei” –nek listája két tanéven keresztül megtekinthető volt az iskolai könyvtárban. Sokan választottak maguknak olvasnivalót ezen ajánló alapján is. Sőt akadt még most, szeptemberben is, olyan diák, aki hiányolta, mondván, még van néhány könyv, amit nem sikerült elolvasnia. Ezen ne múljon….

Asbóth József: Henry Kissinger: Diplomácia

Bartha Gábor: Esterházy Péter: Harmonia caelestis,
Umberto Eco: A rózsa neve

Gájer Zsuzsanna: Lev Tolsztoj: Háború és béke ,
Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Gáspárné Zsolnai Zsuzsa: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés,
Szabó Magda: Az ajtó

Horváth Judit: Ernest Hemingway: A Kilimandzsáró hava

Jáger Amália: Franz Werfel: A Musza Dag negyven napja
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Janák Veronika: Márai Sándor: Az igazi
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

Kecskés Zoltán: Paul Auster: Holdpalota
Robert M. Pirsig: A zen és a motorkerékpár-ápolás művészete

Kovács Béláné: Závada Pál: Jadviga párnája

Kovácsné Bödei Ágota: Szabó Magda: Für Elise
Louis de Bernières: Corelli kapitány mandolinja

Makári Kinga: Erich Maria Remarque: A diadalív árnyékában

Mórné Tóth Gabriella: Galgóczy Erzsébet: Vidravas

Nagy Veronika: George Ornwell: 1984,
E. Kästner: Az emberke

W. Németh Mária: Spiró György : Fogság
József Attila versek

Pataki Ágnes: Jane Austen: Büszkeség és balítélet
Robert Merle: Francia história

Peresztegi László: Baga Edit: Delphiről másképp

Rónay Viktor: Spiró György: Fogság
Vaszilíj Akszjonov: Moszkvai történet

Szántó Ágnes: Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére

Takács Zsolt: Rejtő Jenő: A tizennégykarátos autó
Rejtő Jenő: Az előretolt helyőrség

Tiszai Katalin: Gabriel Garcia Marquez: Szerelem a kolera idején
Sütő András: Engedjétek hozzám jönni a szavakat
Bella Chagall: Égő gyertyák

Váradiné Szarka Ildikó: Jerome David Salinger: Zabhegyező
Jane Austen: Büszkeség és balítélet

Vargáné Tóth Ágnes: Szabó Magda: Pilátus
Szabó Magda: Für Elise

Vígné Csordás Rita: Spiró György: Fogság
Szabó Magda: Az ajtó



Az én választásom miért éppen erre a két könyvre esett?
Még általános iskolás voltam, mikor egy karácsonyra megkaptam Szabó Magda : Mondják meg Zsófikának című könyvét. Talán nem véletlenül, mert édesapám a férj, Szobotka Tibor tanítványa volt az ELTÉ-n. Édesapám a férj műveit, én pedig a feleségét olvastam. Az írónő ifjúsági regényei (Az álarcosbál, Az őz) után mindegyik, illetve szinte mindegyik regényét elolvastam. Emlékszem a hetvenes évek végén, mikor az Abigél című könyvéből forgatott tévéfilmsorozat ment, a vetítés alatt - kis túlzással- az ország a TV előtt ült. Többször olvastam a Régimódi történetet is, ez sem kerülhette el a megfilmesítést. Az ajtó című könyvéből készült színházi darab is méltán volt sikeres. De hosszan sorolhatnám még műveit. Gazdag írói pálya adatott meg Szabó Magdának, aki tavaly 2007-ben halt meg, kilencvenéves korában.
Engem legjobban utolsó könyve a Für Elise érintett meg. Röviden idézek a fülszövegből: „Az élet kilencedik évtizedében elkerülhetetlen a múló idővel való szembenézés: az író makacsul kitért minden, kamasz-, majd fiatal felnőtt életére irányuló kérdés elől. Most feltöri a hallgatás pecsétjét, elég öreg már ahhoz, hogy ne szégyelljen semmit, ami vele és övéivel valaha megesett……..”
Sokan és sok helyütt próbálták megmagyarázni könyvei sikerének titkát. Mi a titok? Szerintem nincs titok. Gyönyörűen ír, regényei nagyrészt családjáról, szeretteiről szólnak, az emberi kapcsolatokról, melyek, örömet és fájdalmat adnak, gyakran egyszerre mindkettőt. A történeteket olvasva pedig sok mindent megtudunk egy korról, a XX. századi Magyarország történelméről.
A másik kedvenc könyvemet (egyik) kedvenc színészemnek Nicolas Cage-nek köszönhetem. Minden filmet megnézek, amiben szerepel. Ha a film témája pedig a II. világháború, akkor többször is. Így esett, hogy „Corelli kapitány mandolinja” divatos kifejezéssel élve „two in one” felkerült kedvenc filmjeim listájára. A film 2001-ben készült.Nem sokkal később , 2002-ben megjelent a könyv is, ami legalábbis nálam „überelte” a filmet. A regény egészen más stílust képvisel, mint a film, ami valljuk be őszintén, kicsit szirupos (de jó!!!).
A háború egy igaz és megrendítő eseményét meséli el, ami Görögországban történt az olasz csapatokkal, a szerelmi szál –természetesen- nem maradhat ki (ebből) a könyvből sem. Többet nem árulok el…Az íróról, Louis de Bernières-ről pár szót. Angol, 1954-ben született, mielőtt írni kezdett volna, autószerelő, motorbiciklis hírnök, kertész és angoltanár volt. Ez a könyve tette igazán híressé, 11 nyelvre fordították le. (Ha érdekel Bennetek, boldogan kölcsönadom a fent ismertetett könyveket és a filmet.)