100 éves évfordulóját ünnepli az egykor iskolánk épületében működő Vakok Intézete.
Ez alkalomból osztályfőnöki órán vendégek látogattak el hozzánk, a fogyatékkal élők helyi szervezetének két képviselője: Fekete Árpád és Novák László. A beszélgetés velük, mindnyájunkra mély benyomást tett. Megismerhettük a világot az ő szemszögükből.
Fekete Árpád mozgássérültként éli életét. Elmondta nekünk, hogy mennyire bántóak lehetnek az ép társaiktól hallott megszólítások, megnevezések. Néhány példán keresztül mutatta be, melyek a helytelen elnevezések. Tolószék helyett mondjunk inkább kerekesszéket (hiszen nem kell tolni ahhoz, hogy haladjon), vagy a vak, világtalan szavak helyett mondjuk inkább azt, hogy látássérült.
Különösen nem igaz a világtalan elnevezés Laci bácsira, aki látássérültként építette fel a maga külön világát. Látóként született és csak később veszítette el látását. Elmesélte hogy, balesete után mindent elölről kellett kezdenie, de nem adta fel.
Mindezt hallva, megtanultuk értékelni a helyzetünket, azt, hogy kiváltságosak vagyunk, mert épként élhetünk. Sokat tanulhatunk még a velünk élő sérült emberektől. Ma már arra is van lehetőség különböző interaktív kiállítások formájában, hogy megtapasztaljuk milyen érzés testi fogyatékkal élőknek a „mi világunkban” élni.
(Baják Petra és Márkus Flóra 10. c osztály)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése