Az NLG báli bejegyzésnél (2017.03.03.) úgy érzem nem kapott kellő hangsúlyt az idei Lyukaskő-díjat kapott vers, Gál Gyula (11/B) alkotása. Nem beszélve arról, hogy a sorok széttöredeztek és így nem láthattátok a vers "valódi" képét. Talán most igen. Nekem nagyon-nagyon tetszik. Remélem Nektek is...
A hely
Kell, hogy legyen egy hely,
Ahol végre mindenki önmaga
És a lassú víz a sziklát
Kaviccsá nem csiszolja.
Látni akarom, a helyet,
Nem csak hinni benne
Ahol nem csak beszéli,
Hanem teszi az ember, amit tenne.
Reménykedem egy helyben,
Ahol nem pillanatnyi szeszély,
Hogy a kutya ugat
És nem a pénz beszél.
Léteznie kéne a helynek,
Ahol, mint a kincs
Ragyog az emberiség,
De ilyen hely nem volt, nem lesz és nincs.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése